Veszprém a török korban (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. 1998)

Fodor Pál: Török politika Magyarországon (1520–1541)

szerint az ország megszállása és az első török vilajet felállítása azért volt elkerülhetetlen, mert a hűbéres Magyarország „segélyezése", „megvédelmezése" túl sokba került a birodalomnak.

5 Mindezek alapján meg kell fordítanunk a szokásos kérdést, s fel kell tennünk, hogy a birodalomnak olcsóbb volt a megszállás, mint az állandó fegyveres jelenléttel biztosított vazallusi állapot. Az elmondottak alapján nagyon valószínű, hogy a Portán már az 1540/41. évi osztrák támadásokat jóval megelőzően sokan vélekedtek úgy, hogy Magyarország közvetlen birtokba vétele nemhogy rontaná, hanem kifejezetten javítaná a pénzügy mérleget, már csak azért is, mert a megszállt területeken számos tímár-birtokot lehet szétosztani. Mindezek fényében valószínűnek tartom, hogy a Ferdinánd és Szapolyai között létrejött 1538. évi (váradi) egyezmény beárulása a Portán (1539 decemberében) és az 1540/41. évi magyarországi belháborúk csak a döntő lökést adták meg egy már régóta érlelődő elhatározáshoz. Hiszen János király pálfordulásával, majd 1540. július 22-én bekövetkezett halálával az oszmán politika legfontosabb támpillére dőlt ki Magyarországon. Ha ezek az események értelmetlenné tették az eddigi taktikázás folytatását, úgy Ferdinánd 1540 őszi hadműveletei egyenesen megkövetelték a magyarországi politika gyors felülvizsgálatát és megváltoztatását. Szulejmán azonban látszólag továbbra is a régi úton haladt. A János végakarata szerint hozzá érkező magyar követek kérésére 1540 októbe2. kép I. Ferdinánd, H.S. Lantensack rézmetszete (Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka) 10