Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 8. 1998)

Takács Miklós: ADATOK VESZPRÉM MEGYE 10-11. SZÁZADI EDÉNYMŰVESSÉGÉHEZ

hogy nyolc centiméteres szájátmérője egy átlagos fazék ugyanezen méretének nagyjából a fele. A zirci palack (II. tábla 1.) formája jellegzetes, és meglehetősen társtalan a Kárpátmedencei leletanyagban. A 1011. századra ugyanis inkább egy hosszúkás, hengeres testű rövid nyakú palackforma volt a jellemző: ilyen került elő pl. a halimbai temető 911. sírjában is. A zirci edény teste viszont zömök, kerekded, nyaka pedig igen magas, sőt e magas nyakrészen három halszálkamintával díszített bordát is kialakított az egykori készítő. A zirci palacknyak (II. tábla 1.) egyedisége minden valószínűség szerint azzal magyarázható, hogy alakja elég hűen követi egy feltehetően bizánci készítésű, de a korabeli dalmáciai Horvátország területéről adatolható üvegpalack (II. tábla 2.) nyakrészének a formáját, így a zirci cseréppalack nyakán látható három borda az üveg előképen három, különböző színű girlandként jelenik meg. A formakincs áttekintése után következzen az edények díszítése. Az általam átnézett Veszprém megyei 10-11. századi edénycserepek nagy többségén jellegzetes bekarcolt minták láthatók. Az országos átlagnak megfelelően a bekarcolt hullámvonal-köteg a leggyakoribb, bár számos példája van az egyszeres hullámvonalnak, illetve a nagy közökkel bekarcolt egyszeres egyenes vonalnak, közkeletű nevén a csigavonalnak is. Elég gyakori továbbá a hegyes eszközzel beböködött pontsor valamint az ún. fogaskerékminta is, azaz az irdalt szélű koronggal benyomkodott //. tábla I. Cseréppalack. Lelőhely: ZircKistemplom; (Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém) 2. Üvegpalack. Lelőhely: Nin - Zdrijac (Horvátország, Dalmácia), 322. sír Tafel IL: l. Irdene Flasche Fundort: ZircKistemplom (Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém) 2. Glasflasche Fundort: Nin - Zdrijac (Kroatien, Dalmatien), Grab 322. 60