Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 8. 1998)

A honfoglalás millecentenáriumát változatos, gazdag programsorozattal ünnepelte az ország. Az 1996-os Gizella-napi történelmi felolvasóülés témája is az ünnephez igazodott, amikor a kutatók a honfoglalás és az államalapítás Veszprém megyei eseményeit idézték fel sokoldalú megközelítésben. Az írott források elenyésző száma miatt a megye honfoglalás kori időszakának bemutatásában egyformán fontos hangsúlyt kaptak a régészet és az antropológia eredményei, valamint a nyelvészet és a néprajztudomány ezirányú újabb megállapításai. A magyarok 895-ös kárpát-medencei honfoglalása a Dunántúl elfoglalásával 900-ra befejeződött. Mesterházy Károly arra kereste a választ, hogy kik vettek részt a Dunántúl megszállásában, honnan jöttek és hol éltek a Pannónia elfoglalásáig terjedő rövid időszak alatt. A 900-as években a dunántúli területeken is megtelepedő magyarság életére, viseletére, szokásaira a régészeti leletek alapján tudunk a legközvetlenebb módon következtetni. Peremi Ágota, aki első ízben kísérelte meg a megye honfoglalás kori leletanyagának áttekintését, megállapította, hogy elsősorban a köznépi réteghez tartozó csoportok telepedtek itt meg, békés viszony kialakítását valószínűsítve az itt talált szlávokkal, a továbbélő avarokkal és a különféle germán néptöredékekkel. A honfoglalók életmódjára utaló következtetéseket vont le Takács Miklós is, amikor elemezte az eddig még nem közölt telepfeltárások leleteit, illetve a terepbejárások során gyűjtött edénytöredékeket. Vizsgálatai szerint a Veszprém megyei 10-11. századi cserépedények formakincse a Kárpát-medence más részein tapasztaltaknakfelel meg. A népesség származására vonatkozóan Fóthi Erzsébet az embertani leletekről alkotott véleményt. A Várpalota, Semmelweisz utcai 34 sírós temető anyagát kiemelve valószínűsítette, hogy az itt eltemetett emberek a honfoglaló magyarok 10. század végi, 11. századi leszármazottai lehettek. A korabeli állapotok, a megtelepedés folyamatának rekonstruálását Juhász Dezső a régi magyar helynévadás vizsgálatával kísé5