Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 8. 1998)

Takács Miklós: ADATOK VESZPRÉM MEGYE 10-11. SZÁZADI EDÉNYMŰVESSÉGÉHEZ

nünk. A Veszprém megyei telepfeltárásokon lelt fazekak - amennyire töredékeik alapján kikövetkeztethető - mind közepesen vagy erősen kihasasodóak (I. tábla 3.)- A jól kihajló peremük pedig egy többé- vagy kevésbé hangsúlyosan ívelő nyakrésszel csatlakozik a külön éllel nem jelzett vállhoz. A peremek között szép számmal találhatók lekerekedőek, ám ennek ellenére is a pereméi ferde levágása egyértelműen a leggyakoribb megoldás. A felsoroltak alapján megállapítható, hogy e fazekak peremformái még részleteikben sem különböznek a Kárpát-medence más vidékein lelt, egykorú párhuzamok ugyanezen részletétől. E megállapítás alól csak egyetlen kivétel akad: egy külsővati fazéktöredék, (I. tábla 1.) amelyen a perem egy sajátos, lépcsőszerü töréssel csatlakozik a nyakrészhez. Ezen edény átlagosnál jobb minőségű kidolgozása miatt el kell vetnünk ama szinte önkéntelenül is megfogalmazódó gondolatot, hogy a fentebb leírt formázási részlet csak a véletlen eredménye lenne. Más, pontosabb értelmezéssel sajnos egyelőre nem tudok szolgálni, bár felvetődhet, hogy e „lépcsőszerű" megoldás talán valami módon összefügghet a korszak edényművességére igencsak jellemző hengeres és bordázott nyakú fazéktípussal. Az értelmezés bizonytalanságaival ellentétben viszont tény az, hogy e fazéknyak-forma egyelőre még teljesen társtalan a Kárpát-medence 10-11. századi edénymüvességében. Az átnézett Veszprém megyei 10-11. századi kerámia egyik szembeötlő jellegzetessége a fazekak hengeres nyakú változatának viszonylagos ritkasága. Ugyanis összesen csak egy ilyen edény töredékével sikerült találkoznom, a Mithay Sándor által már közölt ugodi leletegyüttesben. E ritkaság azonban feltehetően csak a véletlen műve, hiszen Veszprém megyei 10-11. századi temetőfeltárásokon már számos ilyen edény előkerült; a Veszprém - Komarov utcai temetőben egy, a halimba-cseresiben pedig nem kevesebb mint három. Az ugodi hengeres nyakú edény a bordás nyakú és fületlen alváltozathoz tartozik, amely nemcsak a 10. hanem all. századra is jellemző. Az utóbbi keltezést pedig az ugodi edényegyüttes egyik darabján feltűnő ún. fogaskerék-minta is erősíti (erről alább a díszítések taglalása során szólok részletesen). Az ugodi 5. épület alatti faszenes rétegben lelt bordás nyakú edénytöredék értékét viszont igencsak növeli az, hogy együtt volt egy korai típusú bogrács töredékével - e leletkombináció ugyanis meglehetősen ritka, a Kárpát-medence egészére nézve is. Kicsit részletesebben kell szólnom a Veszprém - Komarov úti edényről is, e ponton áttörve a dolgozatomban követett elvet, azaz a telepkerámiára alapozott érvelést. A veszprémi edényke vállain ugyanis két kis fül is ül, 57