Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 8. 1998)

S. Perémi Ágota: VESZPRÉM MEGYE 10-11. SZÁZADI RÉGÉSZETI EMLÉKEI

ték. (Hampel В csoport.) A 60-as évek elején Szőke Béla kutatásai nyomán ezeket a magyar köznéphez kötötték. így a magyarok által itt talált népesség régészeti emlékei eltűntek, amit jogosan vetnek fel az elmélet bírálói. Különböző megfontolások után e temetők anyagát újra a helyi népességhez kötik. (Kristó 1996/b, 208) E kérdés tisztázása történelmi, társadalmi szempontból fontos lenne, amelyhez a Dunántúl régészeti anyagának vizsgálata segítséget nyújthatna. írott források és a történelmi események alapján tudjuk, hogy különösen a dunántúli részeken, többek közt a szlávok, a honfoglalást megelőző időszakban jelentős számban éltek. (Nem véletlen, hogy Pribina székhelye éppen Mosaburg/Zalavár volt). Ebből a szempontból a jövőben talán érdemes lenne megvizsgálni többek között az olyan temetők anyagát, mint a megyénkben feltárt Halimba-Cseresi temetőét, melynek közelében egy a kora avar kortól a 9. századig folyamatosan használt másik temető is napvilágot látott. Valószínűleg ez utóbbi temető a 900-as évek körül megszűnt, illetve az ide temetkezők már a honfoglaló magyarsággal együtt megnyitották a cseresi temetőt. Mindezeket figyelembe véve igazat kell adnunk annak a véleménynek, mely az érmés sírok vizsgálatához kapcsolódóan megállapítja: „A Dunántúl nem síkvidéki területeinek 10. századi régészeti képe csak a köznépi temetők értékelésére épülhet, s ezért a beléjük temetkező lakosság jelenlétével a század elejétől számolnunk kell. Lehetséges, hogy a kevésbé fegyveres jellegű hagyatékuk azt jelzi, hogy a kalandozásokban csekély mértékben vettek részt..." (Kovács 1986-1987, 172.) Ennek igazolása, akárcsak a felmerülő különböző problémák megoldása, elsősorban a következő évek kutatásától várható. IRODALOM A megye egyes tájegységeinek leíráshoz és a helynévi adatokhoz felhasznált irodalom: A Bakony és a Balaton-felvidék. Szerk.: Mészáros Gyula. Budapest, 1983. KISS Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1978. Magyarország kistájainak katasztere. I—11. Szerk.: Dr. Marosi Sándor-Dr. Somogyi Sándor. Budapest, 1990. BANKOVICS Attila-GALAMBOS István-TÓTH Sándor: A Bakony természeti képe. Szerk.: Tóth Sándor. Zirc, 1978. A helynevekkel kapcsolatos különböző vélemények és a fontosabb irodalom összefoglalása a KMTL 223-224. oldalán. E témában megyei vonatkozású: GYÖRFFY György: A honfoglaló magyarok települési rendjéről. (Archaeológiai Értesítő. 97., 1970.) 191-242. 46