Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 8. 1998)

S. Perémi Ágota: VESZPRÉM MEGYE 10-11. SZÁZADI RÉGÉSZETI EMLÉKEI

száma jellemzi. A III. periódusban csökken az edénymelléklet, viszont megnő az érmés sírok száma. Egy-egy perióduson belül eltérő a rituális kartartások száma is, amely alapján Szabó János Győző arra következte­tett, hogy a 10. században a keleti kereszténység jelentős mértékben hatott az itt élőkre, míg a II. periódus idején ez a hatás jelentősen csökkent. Ez szintén egy részleges lakosságcserére utal. (Szabó 1978-1979., 79-85.) A temetőn belül megfigyelhető eltéréseket Kiss Attila kapcsolatba hozta az államalapítás kori telepítő tevékenységgel. Megállapítja, hogy a halimbai temető a honfoglalás kori népesség temetkezőhelye, melyet az államala­pítás idején új lakhelyre költöztettek, helyére ugyanakkor egy új népessé­get telepítettek le. (Kiss 1968., 243-255.) A temető anyagának közlése, feldolgozása, a kritika szerint több kívánni valót hagy maga után. (Mester­házy 1993., 289-290.) Érdemes lenne újabb szempontok figyelembevéte­lével újra feldolgozni e temető anyagát. A Veszprémi-fennsíkról, amely a Közép-Bakonyhoz tartozó terület, el­sősorban Veszprém városából és környékéről ismerünk 10-11. századi leleteket. Megyeszékhelyünkön eddig 12 lelőhelyről van tudomásunk. Ezek közül négy lovassír, hét köznépi temető részlete, egy lelet pedig szórványként került a Laczkó Dezső Múzeumba. A lovassírok leleteiről elsősorban csak leírások maradtak ránk. Ilyen sírt találtak 1937-ben a Szt. László kápolna közelében, melyben ma már azo­nosíthatatlan 2 db aranyberakásos kengyel és csikózabla volt. (MRT 2, 232-234.: 51/3a. lh.) A Benedekhegyről csak leírásból ismert, állítólag honfoglalás kori kengyel, zabla, nyílcsúcs, gyöngyök és csonteszközök láttak napvilágot. (MRT 2, 232: 51/2. lh.) Aranyozott vas sarkantyú és egy aranyozott vas csat került elő a Csererdőben, amelyek közül csak ez utób­bit lehetett beazonosítani a múzeum gyűjteményében. (MRT 2, 254: 51/84. lh.) 1938-ban«az Újtelep közelebbről ismeretlen pontján feltárt sírból egy kengyel került a múzeumba. (MRT 2, 241: 51/25. lh., FÉK 84: Nr. 1208.) Mind a három esetben úgy tűnik, hogy magányos lovassírokról van szó, bár jelentősebb feltárások a lelőhelyek környékén nem voltak. 1910-ben vásárlás útján jutott a gyűjteménybe az azóta már megszünte­tett Kisovics utcából egy szórvány nyílcsúcs. (MRT 2, 243: 51/42. lh., FÉK 84: Nr. 1209.) Veszprém város területéről több honfoglalás kori köznépi temető rész­lete ismert. A Paál László utca (korábban Komarov) mellett található beépítetlen területen 1972-73-ban építkezés közben 10-12 sír pusztult el. 40

Next

/
Thumbnails
Contents