Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 8. 1998)

Lukács László: A HONFOGLALÁS TÖRTÉNETI MONDÁINKBAN

keztében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak. Vagy azért hívták Álmosnak - ami latinul annyi, mint szent -, mivel az ő ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendők." Anonymus a regösök szájából hallott eredetmondát a saját keresztény szemléletének megfelelően átalakította. Hangsúlyozta, hogy Emese már áldott állapotban volt, amikor a turulmadár megjelent álmában; az Álmos név szerinte isteni esemény következménye, az álomlátás isteni látomás; Emesétől szent királyok és vezérek származnak. Anonymusnál elmaradtak a mondából a keresztény szemlélettel összeegyeztethetetlen elemek: a többnejűség és a nőrablás. Ugyanakkor megőrizte a monda eredeti szerkezetét: a jövendölést, a különös nászt, a jóslatot és a név magyarázatát. A jövendölés az eredeti pogány mondából hiányzik. Anonymus a Bibliában találhatott olyan jövendöléseket, amelyek magasabb szférába emelik a gyermek születését: Keresztelő János születését angyal adja hírül apjának, Zakariásnak, Jézus születésének hírét Gábriel angyal közli anyjával, Máriával (Lukács 1:11-38). A különös nász motívuma az állatőstől való származtatás, a totemisztikus eredetmonda része. Az Árpád-ház totemisztikus eredetmondája a sztyeppéi hagyományokhoz híven a turulmadár és Emese különös nászából származtatja a dinasztia alapítóját, Álmost. A vezér nemcsak földi szüleinek köszönheti kiválóságát, hanem az égiek támogatásának is: Álmos előkelő családból származik, ugyanakkor apja totemállat, amely védi a nemzetséget és biztosítja szaporodását. A belső-ázsiai és szibériai népek hitvilágában az állatőstől való származtatás általánosan elterjedt. Turul-mondánkhoz legközelebb egy kirgiz és egy burját származási monda áll, ahol az uhu, illetve a sas a totemállat. A jóslat motívuma egyrészt az Árpád-ház hatalomra jutását, másrészt magát a honfoglalást jövendöli meg. Ehhez a motívumhoz Kürosz perzsa király származásmondája áll legközelebb. Hérodotosz írta, hogy Kürosz születésekor nagyszülei álmot láttak: az anya ágyékából kiömlő víz folyóvá nőve egész Ázsiát elárasztotta, ebből a kaldeusok, a jövendőmondók Kürosz Ázsia feletti uralmát olvasták ki. 103