Mindszenty József Veszprémi püspök 1944-1945 (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 7. 1996)

Mészáros István: Ismeretlen Mindszenty-iratok 1911–1975

Ezt gazdag iratanyag - illetve a máig ható eredmény - bizonyítja. Kétség­telen, hogy nem valamiféle politikai ok, hanem elsősorban éppen e kiemel­kedően jelentős egyházszervezési - modernizációs munkájával hívta fel magára Angelo Rótta nuncius figyelmét, s lényegében ez volt az egyik fontos alapja veszprémi püspöki kinevezésének. 3. Feltárásra érdemes az a széleskörű munka is, amelyet mint zalaeger­szegi apátplébános 1941 áprilisa után az akkor magyar igazgatás alá került Muraköz ügyében kifejtett. A levéltár őrzi a Zala megye törvényhatósági bizottságában elmondott nagy beszédeit, amelyeket tanulmány formájában sokszorosítva terjesztettek. 3 De igen jelentős volt tevékenysége Muraköz­nek magyar papokkal való ellátása terén (ami nem volt problémamentes, hiszen ez a terület a zágrábi egyházmegyéhez tartozott, ennek élén a nagy sorstárs, Stepinac érsek állt); ugyanakkor muraközi magyar fiúk nagy számban való zalaegerszegi gimnáziumi taníttatása is szívügye volt. 4. Erre az időre esik 1942 augusztusában lebonyolított névmagyarosítása. Къ Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában őrzik levelét Udvardy Jenőnéhez Révfülöpié, amelyet 1942. szeptember 10-én írt: "A névváltoz­tatás nagy gondot okozott. Ötven évig hordtam - úgy érzem becsülettel. Ha ismertek, ezzel ismertek. Most már az új név inkább a fejfámra kell. Legjobb esetben enged Isten tíz évet munkára, ez már naplemente tollnak, szónak... Megtettem. Németországban irtózatos propaganda folyik annak igazolására, hogy hazánkat nevek szerint németek lakjak. Egy vezető zalai tisztviselőt felszólítottak neve után: lépjen a Volksbund-ba. Hosszú ideig vívódtam, megviselte a lelkemet. De ha ezt egyszer magyar érdeknek lát­tam, meg kellett tennem ". 4 Ide tartozik egy 1946 áprilisában készített kis írása, amelyet akkori saj­tótámadásokra válaszolva készített "Sváb-e a hercegprímás?" címmel. 5 Felmenői - mutatja ki - túlnyomórészt magyarok, de aki idegen nevű, az is jó magyar volt, ezt tettekkel bizonyította. 5. Egészen más jellegű a következő irat: nyomtatott füzet amelynek előszavát 1944 Szent Mihály napján írta alá Mindszenty veszprémi püspök. A címe latin: "Circa abusus matrimonii instructio in usum confessariorum dioecesis Wesprimiensis", de a szövege magyar. 6 Ebben a születésszabá­lyozás, illetve az abortusz ügyében adott eligazítást gyóntatópapjainak a püspök. Érdemes összehasonlítani VI. Pál és II. János Pál pápa ezirányú nézeteivel: lényeges különbség nincs köztük. 65

Next

/
Thumbnails
Contents