Mindszenty József Veszprémi püspök 1944-1945 (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 7. 1996)

Adriányi Gábor: Mindszenty József életművének értékelése, különös tekintettel püspöki, prímási kinevezésére

JEGYZETEK 1. Vö. Friedrich HAINBUCH: Josef Kardinal Mindszenty-Versuch einer Bibliographie. In: Ungarn-Jahrbuch, 10/1979. 31-322. pp. 2. MINDSZENTY József: Napi jegyzetek. Budapest, amerikai követség, 1956-1971. Vaduz, 1979. 3. MÉSZÁROS István=id. mű In: TÖRÖK József: Mindszenty József emlékezete (Studia Theologica Budapestiniensia, 13) Budapest, 1995. 127-164. pp. 4. Vö. NYISZTOR Zoltán: Ötven esztendő. Századunk magyar katolikus megújhodása. Bécs, 1962. 5. KÖRMENDY József: Mindszenty József veszprémi püspöki tevékenysége. In: Török, uo. 9-18. pp. 6. A katolikus egyház továbbélése 1945/1946-ban. In: ВЕКЕ Margit - BÁRDOS István: Egyházak a változó világban. Esztergom, 1991. 67-73. pp. 7. Mindszenty József bíboros hercegprímás tervezte új magyarországi egyházmegyék kialakítására. In: Веке-Bárdos, uo. 573-574. pp. 8. MINDSZENTY JÓZSEF: Emlékirataim. Toronto, 1974. 85. p. 9. Vö. uo. 198-199. pp. 10. Vö. MÉSZÁROS István: Boldogasszony éve 1947-1948. Budapest, 1994. 11. Uo. 221. p. 12. Mindszenty: Emlékirataim. 210-211. pp. 13. CSIZMADIA Andor: A magyar állam és az egyházak jogi kapcsolatainak kialakulása és gyakorlata a Horthy-korszakban. Budapest, 1966. 301-312. pp. 14. Czapik Gyula (1887-1956) 1939-től veszprémi püspök, 1943-tól egri érsek volt, 1948tól a magyar egyházpolitika irányítója. Életrajzi Lexikon I. köt. Budapest, 1967. 329. p. 15. Grősz József (1887-1961) mint győri segédpüspök 1936-ban a szombathelyi egyházmegye apostoli adminisztrátora, 1939-ben püspöke lett, 1943-ban kalocsai érsek, 1951 és 1955 között börtönben volt. Vö. TÖRÖK József: Századunk magyar főpapjai. Grősz József érsek. Szeged, 1992. 16. Sztojka Sándor ( 1890-1943) 1932-től volt munkácsi görög katolikus püspök. Vö. Katolikus Lexikon IV. köt. Budapest, 1933. 299. p. 17. Glattfelder Gyula (1874-1943) 1911-től csanádi püspök, 1923-ban székhelyét Temesvárról Szegedre kellett tennie, 1942-ben kalocsai érseki kinevezést kapott, amiről azonban már betegsége miatt le kellett mondania. Vö. Magyar Életrajzi Lexikon I. köt. Budapest, 1967. 599. p. 18. Angelo Rótta, címzetes érsek (1872-1965) 1930-tól kiutasításáig, 1945 áprilisáig volt budapesti nuncius. Vö. Vigília, 1995. április 16. 19. Serédi Jusztinián OSB (1884-1945) 1927-től esztergomi érsek. Magyar Életrajzi Lexikon П. köt. Budapest, 1969. 620. p. 20. Hamvas Endre (1890-1970) 1944-től csanádi püspök, 1964-től kalocsai érsek. Vö. Magyar Életrajzi Lexikon III. kiég. köt. Budapest, 1981. 291. p. 21. Kovács Sándor (1893-1972) 1944-től szombathelyi püspök. Magyar Életrajzi Lexikon III. kiég. köt. Budapest, 1981. 434-435. pp. 22. Az egész elbeszélésre lásd: SALACZ Gábor: A főkegyúri jog és a püspökök kinevezése a két világháború között. Kézirat. 195-200. pp. 23. Kállay Miklós (1887-1967) 1942 és 1944 között miniszterelnök. Magyar Életrajzi Lexikon I. köt. Budapest, 1967. 842-843. pp. 113