Mindszenty József Veszprémi püspök 1944-1945 (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 7. 1996)
T. Horváth Lajos: Mindszenty József esztergomi beiktatási beszédének veszprémi példázatai és annak üzenete
kálvinista lelkészeket. 21 Bizonyossággal nem tudhatjuk, hogy ez utóbbi két főpásztort miért nem említette meg Mindszenty, annyi azonban elmondható, hogy a nemtelen eszközök alkalmazása és az összeesküvésre való hajlam távol álltak személyiségétől. Mindszenty József tudta, hogy prímási kinevezésének időpontjában óriási kihívások előtt áll a katolikus egyház és az egész magyar nemzet. Beszédét így folytatta: "... ha a veszprémi sor nagysága együtt is volna egyetlen utódban úgy, ahogy nincs, 1945-ben ez is kevés, jaj, de kevés volna! Ma előttünk riadó, vak mélység örvénylik fel; történelmünk legnagyobb erkölcsi, közjogi, gazdasági örvényében fuldoklik a vérző Magyarország... Babilon vizeinél ülünk és elpattogott hárfahúrokon idegen énekre akarnak tanítani minket". 11 E mondatokból is világosan kitűnik, hogy a kommunista ideológiát és a szovjet gyakorlatot is tanulmányozó prímás tisztában volt azzal, hogy lényegét tekintve milyen történelmi folyamatok előtt állunk. Ismerte többek között a vallásszabadság különleges szovjet értelmezését, amelynek értelmében az egyházak tevékenysége visszaszorítandó a templomok falai mögé, megfosztva ezzel őket a polgári demokratikus berendezkedésű társadalmakban betöltött kulturális, karitatív és közéleti funkcióiktól. 23 Mint ahogy a veszprémi példaképek is mutatják, Mindszenty József egyháza kétezer éves erkölcsi alapokon nyugvó tekintélyelvűségét, konzervativizmusát szembehelyezte az új korszak törekvéseivel és ebben az egyházpolitikai felfogásban vélte megtalálni a nemzet érdekeinek képviseletét is. Az új hercegprímás tehát hűen a magyar katolikus egyház ezeréves hagyományaihoz, továbbra is mereven összekötötte az egyházi és nemzeti érdekeket és ezzel határozottan a magyar társadalmi átalakulás folyamatosságának igényére helyezte a hangsúlyt. E szerves társadalomfejlődési elképzelés puszta eszközének tekintette saját személyét is, hercegprímási tisztségéből fakadó közjogi szerepkörét is. Ennek a harcos antikommunizmustól fűtött irányvonalnak a rendíthetetlen képviseletében látta a közjót szolgálni. A veszprémi példázatokkal is alátámasztott politikai üzenetet megértette a katolikus közvélemény, de a politikai ellentábor is. 24 Mindszenty József beiktatási beszédében ország-világ tudtára adta, hogy felkészült a világnézeti és politikai harcra. Mintha az általa felsorolt összes püspök és a talán leginkább nagyra tartott Padányi Biró Márton veszprémi püspök (1696; 1744-1762) akarata összpontosult volna benne. Az Új Ember katolikus hetilap "Az acélember" с írásában üdvözölte az 84
