Mindszenty József Veszprémi püspök 1944-1945 (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 7. 1996)

Mészáros István: Ismeretlen Mindszenty-iratok 1911–1975

11. A három további irathoz távolabbi következtetéseket is szeretnék fűzni; hiszem, hogy megalapozottan (bár jól tudom, hogy mindegyik külön tanulmány-terjedelmű kifejtése lenne szükséges). 1. 1944. november 4-én Szálasi esküt tett a budai Várban a Szent koronára, ezzel kívánta legalizálni nemzetvezetői tisztségét. A nyilas hatóságok minden közalkalmazottól megkövetelték, hogy esküt tegyen a nyilas rezsimre. Ezt várták nyílván a Dunántúl püspökeitől is. Valószínűleg ekkor készítette Mindszenty azt a tanulmányvázlatot, amelyben összefoglalta: miért nem tesz esküt a Szálasi-féle nyilas kormányra.

1 Az írás címe: Juramentum non, vagyis nincs eskü. Alcíme: "A forradalmat és az egyházat egyszerre szolgálni nem lehet". Részletesen kifejti: a nyilas mozgalom, a nemzeti szocialista ideológia szemben áll a katolikus hittel, szétdúlja a keresztény erkölcsi elveket, semmibe veszi az egyház jogait, s végül teljesen ellentétes a haza, a nemzet érdekeivel. Körülötte haláltáncát járta a nyilas és német-náci hatalom, Mindszenty mégis leszögezte: "A magyar nemzeti szocializmus abból a német nemzeti szocializmusból fakadt, amelyet Mit brennender Sorge figyelt a Szentatya és kárhoztatta, mint valóságos pogányságot". S a zárósorok: "Ami március 19-én és október 15-én történt, azért ők felelősek. Idegen katonákkal ostromolják meg a budai Várat. Hazudnak, hazudnak. A határok védtelenek, hömpölyög be az orosz, a népünk hontalan. Szálasi minden lesz, a haza pedig kisbírósággá olvad össze, de mint börtön mégis jókora. És esküt kíván a vezér... " Vajon politizált-e ezzel az irattal a veszprémi püspök? Politizált-e később esztergomi érsekként 1945-1948, majd 1971-1975 között, amikor a másik, a kommunista diktatúráról írta le, mondta el véleményét? Beleavatkozott-e a politikába? Az elmúlt évtizedek történészei a politikus Mindszenty alakját sulykolták a közvéleménybe, máig tartó hatással. Nagy tévedés ez: Mindszenty nem politizált, nem vett részt "politikai küzdelmekben", hanem mint a magyar katolikus egyház feje - a püspöki karral egyetértésben - kinyilvánította véleményét az országot, a társadalmat, az államvezetést érintő erkölcsi kérdésekről, az alapvető emberiességi szempontokról, a mindenkit megillető szabadságjogokról. Ez volt a kötelessége. Mindegyik püspök szentelésénél (Sopronban, Debrecenben, Szombathelyen) nagy nyomatékkal kötötte a szentelendő lelkére a szertartás szavait: "Ne mondd а fényt árnyéknak, az árnyékot fénynek; a jót rossznak és a 66