Mindszenty József Veszprémi püspök 1944-1945 (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 7. 1996)

Balogh Margit: Mindszenty József és a Kalot

1943. augusztus 28-án a hivatásrendi mozgalmak munkaközössége, az Actio Catholica és több plébános - köztük Mindszenty József - titkos értekezletre jöttek össze a győri püspöki palotában. Az értekezlet összehívását ugyanaz a lehetőség motiválta, ami az öt nappal korábban rendezett szárszói konferenciát is: mind reálisabb jövőképpé vált, hogy Németország elveszíti a háborút, ami a katolikus egyház számára is felvetette a "Hogyan tovább?" kérdését. Aggasztólag hatottak azok a jelenségek is, amelyek - hátterükben a baloldali munkásmozgalom élénkülésével - a fasisztaellenes szolidaritást rendszerváltozássá akarták átlendíteni. Az értekezlet néhány résztvevője köztük Kerkaiék is - új tömegpárt megalakítását javasolták, mivel a Zichy János-féle megcsontosodott Kereszténypártot nem tartották alkalmasnak hatásos politikai akciókra. A többség azonban nem volt hajlandó ejteni a katolicizmus hagyományos pártját. Ezért csak a hivatásrendi mozgalmak Katolikus Szociális Népmozgalom néven megalakult munkaközösség támogatásában állapodtak meg. Ugyanekkor fogalmazták meg annak szükségességét is, hogy a püspöki kar intézzen körlevelet a papsághoz, "melyben általános direktívákat adna, hogy a mostani válságos időkben milyen magatartást tanúsítson s a különböző politikai felfogásokkal szemben milyen álláspontra helyezkedjék".

5 Mindszenty és a KALOT véleménye ekkor még nem ütközött ugyan, de kitűnt, a jövő útkereséséről nem azonos módon vélekednek. Kerkaiék ekkor egy katolikus parasztpárt kereteiben gondolkodtak, és nem tartották reálisnak, hogy bármilyen formában is számolni lehetne egy Habsburg-restaurációval, amiben az apát-plébános viszont komolyan hitt. Ez a meggyőződés vezette őket 1944 második felében is, amikor a szovjet hadszíntérre, illetve Debrecenbe, az Ideiglenes Nemzeti Kormány székhelyére szökve, biztosítani igyekeztek a KALOT fennmaradását, s egyúttal elindítani a Kereszténydemokrata Néppárt szervezését. A KALOT és Mindszenty József sorsa azt követően fonódott össze, hogy 1945 tavaszán hirtelen elhunyt Serédi Jusztinián hercegprímás. A háború befejezését követő zűrzavarban az egyháziak zöme azon az állásponton volt, hogy a Vatikánnak mielőbb ki kellene neveznie az új esztergomi érseket, hogy demonstrálja: továbbra is gyakorolni akarja jogait a szovjet hadsereg által megszállt országokban. Ily módon elkerülhető, hogy az új kormány éljen az adott helyzetben még nem tisztázott jelölési jogával, s esetleg a Vatikán számára elfogadhatatlan személyeket ajánljon. 52