Mindszenty József Veszprémi püspök 1944-1945 (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 7. 1996)
Hudi József: Mindszenty József püspöki körleveleinek történeti forrásértéke
történeti segédtudomány, melynek művelői haszonnal ne forgathatnák a körleveleket tartalmazó köteteket. Különösen érvényes ez azokra a történeti érzékenységű püspökökre, akik tudatosan nagy súlyt helyeztek működésük dokumentálására. Az új- és legújabb kori veszprémi püspökök közül Padányi Bíró Márton és Mindszenty József magasan kiemelkedik e tekintetben. Az egyháztörténet művelői jól tudják, hogy köztük "élő" kapcsolat volt, hiszen Mindszenty József megírta a "talpig kemény veretű vasember "püspökelőd életrajzát, akit példaképének tekintett. 16 Részint történészként járt el emlékiratai összeállításakor is, hiszen az egyes fejezetek írásakor a saját püspöki és érseki körleveleit és egyéb iratait is felhasználta. Mindszenty püspöki körleveleiből rekonstruálható az egyházmegye történeti kronológiája, az egyházigazgatás szervezete és működési rendje, a bekövetkezett változások, a katolikus egyesületi és társadalmi élet számos jelensége. De alacsonyabb szinten, egy-egy település történetének kutatásakor sem kerülhetjük meg a körleveleket (pl. káplánság, lelkészség szervezésének, iskola alapításának, vallási egyesületek létrejöttének, vagy a háborús károk nagyságának tisztázásakor). Mindszenty püspöki körlevelei közül kettőt kell kiemelnünk. Az elsőt, a programadót, s az utolsót, melyben egész működésének vonja meg a mérlegét. Az első, 1944. március 29-én megfogalmazott szózatát az április 3-án kiadott körlevél tartalmazza. Húsvéthétfőn, a fő istentiszteleten, egy Miatyánk és egy Üdvözlégy kíséretében olvasták fel. Ebben papságának az "ezeréves magyar pap" alakját idézte fel, aki "népe papja, azaz plébános tudott lenni a magyar nagyhatalom fényében, a nemzeti letörtség, gyász és kereszthordozás századaiban". Majd kifejtette programjának lényegét: "Veletek akarok munkálkodni, mint első a munkában és a munkához elengedhetetlen imádságban, atyai szeretetben és az egyházmegye szebb jövőjéért vívandó küzdelemben. Eszményem a hívekért buzgón munkálkodó és a saját lelkét tökéletesítő, a Jézus szíve szerint való papság". 17 Híveitől, a 275 plébániába szervezett mintegy 800 000 dunántúli katolikustól a "családi és nemzeti megújulást" várta. "Hite, törvénye szerint élő katolikus ember" ideálját vázolta fel számukra, mert úgy látta: "Hitben, erkölcsben kell megújulnunk a veszprémi egyházmegye szentjeinek példáját követve". 1 * Az 1945. évi Szent Mihály főangyal ünnepén kiadott búcsúzó körlevél papságához címzett része a jövő feladatait jelölte ki, amely "... a háborúban elpusztult szentegyházak, plébánia-lakok, katolikus iskolák, temetők újjáépítésében és helyreállításában, új intézmények felélesztésében, 23
