Mindszenty József Veszprémi püspök 1944-1945 (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 7. 1996)

Adriányi Gábor: Mindszenty József életművének értékelése, különös tekintettel püspöki, prímási kinevezésére

Szent István napi ünnepségen 600 000 ember vett részt jelét adva annak, hogy a magyaroknak nem kell a Moszkvából erőltetett kommunizmus.

9 Mindszenty neve program lett, és a magyar püspöki kar nevében írott körlevelei, amelyek az egyre erősödő egyházellenes kampány során egyre gyakoribbá váltak, még a leglagymatagabb hívőt is fellelkesítették. Mindszenty az országot szinte újraevangelizálta. Az általa kitűnően megszervezett Szent Margit év 1946-ban és a Mária év 1947/48-ban

10

, amelyek az egész ország katolikus hívő seregét átfogták, nem várt eredményekkel jártak. A püspöki kar 1948. november 3-án méltán írta: "Az élő hit, Magyarország Patrónájába vetett bizalom, Anyaszentegyházunkhoz való hűség, országépítő munkakedv és egymás iránt érzett szeretet és összetartás megerősödése kísérte az ország mindegyik részében Boldogasszony búcsújárását. Ennek megindítása és állandó erőben tartása történelmi érdeme bíboros hercegprímásunknak, aki erős hittel, lángoló szeretettel és el nem csüggedő buzgósággal hirdette népének az igazság és az élet igéit".

11 Mindszenty az igazság, a hithez való hűség és a kommunista eszmék elutasításának a szimbóluma lett. Éppen ezért kellett őt a "szocializmus építésénél" az útból eltávolítani}

1 Mindszenty azonban elvéhez, a kommunizmus teljes elutasításához következetes maradt haláláig. És az idő neki adott igazat, ő maga mondta Agostino Casaroli érseknek, a vatikáni új keleti politika diplomatájának: "Meglátja excellenciád, az idő nekem fog igazat adni". És igaza lett. Hogyan került Mindszenty a veszprémi és az esztergomi főpásztori székbe? A ma rendelkezésre álló iratok alapján a következőket lehet mondani. Ismeretes, hogy a magyar kormány 1927-ben hosszas alkudozások és tárgyalások után elérte, hogy a Szentszéktől egy egyszerű megállapodás ("intesa semplice") keretében az üresedésben lévő püspöki székekre két hónapon belül javaslati, felterjesztési jogot kapott.

13 Ez természetesen azt jelentette, hogy az illető személyek felterjesztésébe mind az állami hatóságok - Miniszterelnökségi Hivatal és a Kultuszminisztérium - mind pedig az egyházi fórumok - elsősorban a hercegprímás - is beleszóltak. 1943 nyarán az akkori Magyarországon négy püspöki szék várt betöltésre. 1943. május 5-én ugyanis XII. Piusz pápa Czapik Gyula

14 veszprémi püspököt egri, Grősz József

15 szombathelyi püspököt pedig kalocsai érsekké nevezte ki. Sztojka Sándor

16 munkácsi görög katolikus püspök pedig - Kárpátalja ekkor Magyarországhoz tartozott - 1943. május 31-én meghalt. Ugyancsak meghalt Glattfelder Gyula

11 csanádi püspök augusztus 106