Mindszenty József Veszprémi püspök 1944-1945 (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 7. 1996)

Adriányi Gábor: Mindszenty József életművének értékelése, különös tekintettel püspöki, prímási kinevezésére

Plébániájához jóllehet öt leány egyház is tartozott, és híveinek száma a 14 000 lelket is elérte, mégis értett ahhoz, hogy ezt a mammut-plébániát példásan vezesse, sőt kiépítse. Zalaegerszegen egy idősek otthona, egy plébánia, egy ferences templom és kolostor, egy apácakolostor három iskolatípussal egybekötve, és egy Katolikus Művelődési Ház alakult. A katolikus egyesületek is virágzásnak indultak. Mindszenty 1927-től mint a szombathelyi püspökség zalai megbízottja is működött, és gondoskodott róla, hogy körzetében 9 plébániatemplom, 7 plébánia, 9 provizórikus kápolna, 7 provizórikus lelkészi lakás és 12 egyházi iskola létesülhessen. Ha tehát Mindszenty József élete már 1944-ben zárult volna is le, még akkor is a két világháború között a legjelentősebb magyar papok közé tartozna. Mindszenty életműve mégsem ez lett, ez maradt, hanem főpásztori tevékenysége a magyar nemzetiszocialista, nyilas és kommunista diktatúra idején. Pedig ez is mindössze négy évre korlátozódott. Hogy mit tett Mindszenty József mint veszprémi püspök 1944. március 28-tól, veszprémi székfoglalásától, 1945.szeptember 29-ig, amikor is elbúcsúzott eddigi egyházmegyéjétől, arról Körmendy József prépost nemrég részletesen beszámolt.

5 Esztergomi főpásztori, főként az egyházkormányzat és a modern lelkipásztorkodás megreformálásával kapcsolatos tevékenységét 1945 októbere és 1948 karácsonya között, négy évvel ezelőtt, levéltári források alapján Веке Margit

6 és Rosdy Pál

7 ismertette. Kiemelkedő jelentőségű volt Mindszenty harca a nyilas és kommunista uralommal szemben. A lényeg ezzel kapcsolatban pedig az, hogy nem ő volt a támadó, hanem a megtámadott. Ő nem tett mást, mint vezette az egyházi védekezést. Ezt azonban elszántan és szenvedélyesen. Amikor a nyilaskeresztesek, Szálasiék a "megsemmisíteni, vagy megsemmisülni" jelszó alatt még a megmaradt nyugat-magyarországi országrészt is a német érdekeknek fel akarták áldozni, Mindszenty nem habozott. Volt bátorsága egy tiltakozó iratot készíteni, a még elérhető püspöktársaival aláíratni, és a kormánynak személyesen átadni. Ezzel a tettével, az ezt követő letartóztatásával és sopronkőhidai internálásával egyszeriben a nemzet nagyjai közé került. Mint hercegprímás sem habozott egy pillanatig sem teljesíteni azt a kötelességét, amit Isten rótt rá. Első szentbeszédében Esztergomban 1945. október 7-én mondta: "На Isten-Atyánk és Mária-Anyánk segít, akarok lenni népem lelkiismerete, hivatott ébresztőként kopogtatok lelketek ajtaján, a föltetsző tévelyek ellenében az örök igazságot közvetítem népemnek és nemzetemnek. Ébresztgetem nemzetünk megszentelt hagyományait, amelyek nélkül egyesek talán igen, de a nemzet nem élhet"*. 104