Mindszenty József Veszprémi püspök 1944-1945 (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 7. 1996)

Párkányi József: Mindszenty József veszprémi püspök, az ember (visszaemlékezések)

Az újmisések - hiába várván a szabadulást - egymás után vagy a zár­dakápolnában, vagy a templomban elmondták első szentmiséjüket. Fopásztorunk mindegyikőnkkel együtt örvendezett az oltárnál és a terített asztalnál. Január végén a negyedéveseket alszerpappá, majd február l-jén diakónusokká szentelte. Együtt volt velünk boldogságunkban. Szabadulás Február 22-én kaptuk meg szabaduló levelünket. Püspök atyánknak maradni kellett. Őt nem engedték. így önként vele maradtak közvetlen munkatársai, hogy segíthessék elvégzendő munkáiban. Mi, újmisések, írásban megkaptuk beosztásunkat, káplánnak küldött fopásztorunk ben­nünket, kit Somogyba, kit Veszprém megyébe, vagy Zalába. 23-án volt a búcsúzás. Másnap hajnalban együtt borultunk le a Szentségi Jézus előtt a kápolnában, majd fopásztorunk áldásával és atyai ölelésével búcsúztunk. Mi, újmisések, mindannyian elfoglaltuk állomáshelyünket és munkába kezdtünk. A többiek hazamentek. A Szemináriumba nem mehettek, hisz más célra használták a betolakodók. Később Balatoncsicsóban teremtettek lehetőséget, hogy tovább tanulhassanak, ideiglenesen ott folytatta műkö­dését a Püspöki Szeminárium, hogy szeptemberben újra Veszprémbe költözzön. Újra Veszprémben Főpásztorunknak csak Húsvét ünnepén nyílt meg a lehetőség, hogy szabadnak érezhesse magát, a Vörös Hadsereg akkor érkezett Sopronba, de csak április 20-án tudott elindulni, hogy Pápán, Farkasgyepün és Város­iadon keresztül Veszprémbe érkezzék. Herenden töltötte az éjszakát. Veszprémben leírhatatlan állapotokat, mindent kifosztva talált. Egyik kanonoki házban indult meg az egyházmegyei adminisztráció, a főpásztor pedig elindult hívei, papjai felkeresésére először Somogyba, majd más helyekre. Május 24-én a Püspöki Konferencián tájékozódhatott az egész ország helyzetéről. így ért el hozzánk Külsővatra. Pápa környékét látogatta. A Premontrei Nővérek vendégházában szállt meg. Fáradtságán erőt véve sokakat meg­hallgatott és intézkedett. Mivel principálisom éppen kórházban volt, engem bízott meg az adorjánházai katolikus iskola szervezésével. Lépésről lépésre mindent megbeszélt velem, a tanítói fizetést pedig maga vállalta. Meg is indult az iskola. 99

Next

/
Thumbnails
Contents