Tudomány és művészet Veszprémben a 13-15. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 6. 1996)

Erdő Péter: Egyházi jogélet a középkori Veszprémben a Nágocsi Gáspár-féle kódex tükrében

a magyarázat nélkül (absque declaratione). Ennek pontos jelentése akkor válik világossá, ha szem előtt tartjuk, amit már elöljáróban említettünk, hogy tudniillik Panormitanusnak a IX. Gergely-féle gyűj teményhez írt magyarázata a lectura műfaj ába tartozik. Ez pedig szorosan kötőd ik az egyetemi oktatáshoz. A lectura módszertani leírását már jóval Panormitanus előtt klasszikus formában megadta Henricus de Segusio (Hostiensis), aki a "Summa Aureában" (1253 körül) kifejti: a mester először elmondja a szöveg értelmét vagy egy esetleírást (casus) ad a szereplő jogi téma rövid érzékeltetésére; ezután felolvassák magát a magyarázandó szöveget; ezt követi a részletes magyarázat, melynek során a hasonló és ellenkező törvényhelyek áttekintésére, az ellentétek feloldására, kérdések felvetésére és megválaszolására, és a szövegből következő vagy azzal kapcsolatos jogelvek, megjegyzések megfogalmazására is sor kerül (Lib. V. tit. De magistris, nr. 6). Egyébként már a kánonjogi glosszátorok legrégebbi generációi a törvényhely magyarázatát bevezető rövid bemutató összefoglalást nevezték elsődlegesen "summának". Maga Panormitanus is kitér a saját oktatási módszerére nagy kommentárjának egyes megjegyzéseiben. Ezt írja: "Mivel az előadóknak és az íróknak az a szokása, hogy mielőtt a szövegre áttérnének, előbb az első glosszát fejtik ki, mert az általános jellegű az egész könyvhöz, ezért először azt fogom kifejteni bizonyos hasznos pótlásokkal, és azután foglalom össze a glossza tartalmát más hasznosabb szavakkal" (Lectura in Librum I. Proemium: "Et quoniam de more legentium, ac scribentium est, primo expedire glossam prímám antequam fiat transitus ad textum, quoniam ipsa est generalis ad totum librum, ideo earn primo expediam cum aliquibus utilibus suppletionibus et postea reassumam matériám glossae per alia verba utiliora"). Bár ez az idézett megjegyzés inkább a mű legelején álló összefoglalóra utal, mégis valamelyest minden egyes fejezet magyarázatának módszerét érzékelteti. Panormitanus lecturájának egyes nyomtatott kiadásai a kommentárnak az előadás menetéhez igazodóan elkülöníthető részeit különösen is világos tipográfiai eszközökkel különböztetik meg. Az 1527es lyoni kiadásban például a IX. Gergely-féle dekretális gyűjtemény egyes címei, illetve az egyes fejezetek kezdőszava után minden előzetes bevezető jel nélkül következik a felolvasást megelőző rövid tartalmi összefoglaló (a summa vagy ha tetszik, a summatio), azután "Casus literalis" megjelöléssel a bevezető eset, a casus (melyet, mint a kiadó meg is jelöli, "Bernardus glossator", vagyis IX. Gergely dekretális gyűjteménye glossa ordinariájának szerzője, Bernardus Parmensis de Botone casusaibol iktatnak a szövegbe), majd "Nota, i.", "Nota, ij.". stb. előjellel a részletes magyarázat 84