Tudomány és művészet Veszprémben a 13-15. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 6. 1996)

Erdő Péter: Egyházi jogélet a középkori Veszprémben a Nágocsi Gáspár-féle kódex tükrében

szoktaanevét megörökíteni, nem amű szerzője. Ezért atovábbi vizsgálódásunk során az az alapállásunk, hogy a kéziratot Nágocsi másolta, de annak szerzője aligha lehetett. De nem volt-e rangon aluli egy - ha nem is főúri szinten élő, de jómódú - idősödő kanonok, püspöki vikárius számára kéziratos könyvet másolni a már meglehetősen elterjedt könyvnyomtatás korában? Erre bizonyos hazai párhuzamok alapján kísérelhetjük meg a választ. Körmendy Kinga szíves közlése alapján szereztünk tudomást egy általa elsőként részletesen tanulmányozott, Bécsben őrzött, XV. századi papírkódexről, mely különböző kánonjogi műveket tartalmaz, közöttük IX. Gergely dekretális gyűjteménye egy részének kommentárját is. E kötetben Franciscus de Zabarellának, a nagyhatású konciliarista egyházjogásznak, a Panormitanusnak nevezett Nicolaus de Tudeschis tanárának a kánoni órákról (De horis canonicis) szóló, viszonylag rövid munkája végén a másoló ugyancsak pontos keltezéssel írjaaláanevétésatisztségét:"Finitapermanus Nicolai de Ostphy de Asonfalva. In vigília Mathei apostoli 1454" (ÖNB Cod 5101, f. 11 Ív). Ugyanakkor Ostfy Miklósról tudjuk, hogy 1453-tól esztergomi nagyprépost volt, tehát a másolatot már ebben a tisztségében készítette. Vagyis - bár a nyomtatott könyv a közben eltelt fél évszázad alatt tovább terjedt - Nágocsi Gáspár a jogi munkákat másoló magyar kanonokok sorába illeszkedik, az általa leírt példány pedig - ismét csak hasonlóan a Körmendy Kinga által vizsgált, és más bejegyzéseiben is Esztergomhoz kapcsolódó bécsi kódexhez - egy hazai káptalannal, illetve annak sajátos funkciókat betöltő tagjaival kapcsolatos, helyi egyházi jogi szükségleteket kielégíteni hivatott, saját erőfeszítéssel előállított segédeszköz volt. 2. A kódexben található mű és külföldi párhuzamai Nágocsi kódexe formailag szemlélve egyetlen művet tartalmaz, melynek címét a maga módján meg is jelöli. Az első oldalon (f. Ír) ugyanis ez áll: "Incipit sumacio Abbatis super decretalibus utilibus collecturis". A címben szereplő Abbas megnevezés teljesen világosan Panormitanust (Nicolaus de Tudeschis-t; 1386-1445) jelöli, akit a kortárs egyházjogi irodalomban egyértelműen e néven emlegettek, tekintettel pályafutásának korábbi szakaszában betöltött apáti tisztségére. Le kell szögeznünk, hogy az irodalomtörténet Panormitanusnak "Sumacio" című vagy elnevezésű művét nem tartja számon. Felmerülhetne ezért a kérdés, hogy a címben olvasható genitivust nem inkább így kell-e értelmeznünk: Panormitanusnak a dekretáli81