Tudomány és művészet Veszprémben a 13-15. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 6. 1996)

Solymosi László: Az 1515. évi Veszprémi Zsinat és a vallásos élet

A szinodális könyv viszonylag részletesen foglalkozott a házasság szentségével. Kánonjogi előírás szerint a házasságkötéshez feltétlenül szükséges kort a fiúknál a 14., a leányoknál pedig a 12. betöltött esztendő jelentette. Mivel más lehetőség nem volt, a plébános a házasulandók testi fejlettsége és értelmi képessége alapján mérlegelte a bemondott életkor realitását. Az egyházjog a vérrokonságot és a lelki rokonságot egyaránt házassági akadálynak tekintette. Vérrokonok között negyedíziglen fokig bezárólag érvénytelen volt a házasságkötés. Lelki rokonság a kereszteléskor és a bérmáláskor jött létre a szülő, a keresztszülő és a keresztgyerek, illetve a szülő, a bérmaszülő és a bérmagyerek között. Ennek megfelelően többek közt a fiú nem köthetett házasságot apja keresztlányával. Hasonlóan kizáró ok volt a sógorság is. A házassági akadályok feltárását kívánta elősegíteni a házasság előzetes kihirdetése. A házasságkötést megelőző 15 nap során a plébános a templomban a nép sokasága előtt (corampopuli multitudine) három ünnepnapon közölte a házasulandók nevét, szándékát, a házasság-kötés várható időpontját, majd felszólított a házasság életkori, rokoni és egyéb esetleges akadályainak a feltárására. Hogy ilyenkor rosszindulatból ne lehessen hírbe hozni a leendő házasfeleket, kiközösítés terhe mellett három napon belül tanúkkal kellett bizonyítani az előadott kifogást. A harmadik kihirdetés a házasságkötés kitűzött napján történt, s utána - ha akadály nem volt - a felek ünnepélyes szertartással megkötötték a házasságot, vagyis az egyház színe előtt (infacie ecclesiae) ünnepélyes esküt (sollemneiur

amentum) tettek, és apap megáldotta őket. Házasságot azonban nem lehetett az év bármely napján kötni. Advent első vasárnapjától Vízkereszt nyolcadáig (január 13-ig), Hetvenedvasárnaptól Húsvét nyolcadáig, továbbá Áldozó-csütörtök előtti vasárnaptól Pünkösd után vasárnapig Isten iránti tiszteletből (ob reverentiam Dei) az egyház megtiltotta a házasságkötést. Évente három periódusban összesen mintegy 20 hetet tett ki a tilalmas időszak. Míg a választás az év első felében két rövid periódusra, mindössze néhány hétre korlátozódott, addig az év második fele egészen november végéig vagy december elejéig (aszerint, hogy Advent első vasárnapja melyik napra esett) a házasulandók rendelkezésére állt. A házasságkötéshez szorosan kapcsolódott a veszprémi zsinati újítás, az anyakönyvezés bevezetése. A sokat idézett határozat Magyarországon elsőként rendelte el, hogy a plébános egy könyvbejegyezze fel a megkeresztelt gyermek, továbbá szülei és keresztszülei nevét, valamint a napot és az évet. Arról is intézkedett, hogy ezt a könyvet a templomban őrizzék. A határozat azonban a születési anyakönyv célját sem hallgatta el. Azért kellett anyakönyvet vezetni, hogy (és ezt nem szokták idézni) szükség esetén 68