Tudomány és művészet Veszprémben a 13-15. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 6. 1996)

Rainer Pál: A középkori veszprémi püspökök pecsétjei (XIII–XVI. század)

A főpapi pecsétek sokáig a viasz természetes színét mutatják, majd a XIV. század végétől kezdve egyre gyakoribb lesz a vörös pecsétviasz alkalmazása. (A világi arisztokráciánál - ettől eltérően - még a XV. században is különleges királyi kegynek számított a vörös színű viasz alkalmazása.) A megnövekvő mennyiségű írásbeli ügyintézés eredményeként idővel ugyanazon személy többféle pecsétet is használt egyidejűleg. A magyar főpapok nagy (pontificalis) pecsétjeiket megelőzően már a XII. században használtak gyűrűspecséteket. Rövidesen megjelentek további pecséttípusok is; kisebb pecsét: Fülöp, esztergomi érsek (1262-1272) 1272, ellenpecsét: Mihály esztergomi érsek (1303-1304) 1304, középpecsét: Alsáni Bálint bíboros, pécsi püspök (1374-1408) 1386.Anagy (pontificalis)- ésagyűrűs pecsét használatán kívül azonban a többi pecsétfajta nem terjedt el széles körben a magyar főpapoknál, s úgy tűnik, hogy jobbára csak az esztergomi érsekek és a bíborosok használták ezeket. A veszprémi püspököknek a XIII. századból csak nagypecsétjei maradtak fenn. Robertus püspöknek (1209-1226) ugyan kétféle - ábrázolásában csaknem teljesen egyforma, méretében némileg eltérő - pecsétje ismert, de ezekről nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy nem jogilag különböző pecsétfajták voltak, hanem eltérő időpontokban (1210 és 1226) használták őket. A XIV. században Garai János püspöknek (1346-1357) már gyűrűspecsétje is volt, de e század fennmaradt többi veszprémi püspöki pecsétje még mindig nagypecsét. A XV. századból és a XVI. század első harmadából való veszprémi püspöki pecsétek ellenben már mind gyűrűs­pecsétek (valószínűleg azok is, amelyekről a szűkszavú utalások miatt ez nem dönthető el egyértelműen). Ez a gyakorlat megegyezik a többi magyarországi egyházmegye főpapjainak pecséthasználatával. A XIV-XV. század fordulójától ugyanis egyre ritkább a pontificalis pecsétek használata. Ezeket inkább csak rendkívüli, ünnepélyes alkalmakkor használják, de megvannak még a XVI. században is. A mindennapi okleveles gyakorlatban azonban jobbára kiszorítja e pecsétfajtát a gyűrűspecsét alkalmazása, ami feltehetően azzal magyarázható, hogy kisebb mérete folytán könnyebb volt a használata. Ezen ovális vagy nyolcszögletű gyűrűspecsétek a püspök családi címerét ábrázolják, s csak annyiban térnek el akorszak világi főurainak gyűrűspecsét­jeitől, hogy a pajzs felett főpapi süveget, a pajzs mögött esetleg keresztet és pásztorbotot is ábrázolnak. Gyakran felirat nélküliek (Rozgonyi Péter 1417­1425), de előfordulnak monogramos (ifj. Vitéz János 1489-1499) vagy köriratospéldányok (VetésiAlbert 1458-1486,BeriszlóPéter 1512-1520)is. 47

Next

/
Thumbnails
Contents