Tudomány és művészet Veszprémben a 13-15. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 6. 1996)

Rainer Pál: A középkori veszprémi püspökök pecsétjei (XIII–XVI. század)

Rainer Pál A KÖZÉPKORI VESZPRÉMI PÜSPÖKÖK PECSÉTJEI (XIII-XVI. SZÁZAD) A pecsét a középkor oklevéladása során a hitelesítés egyik - idővel egyre fontosabb - eszköze volt. A hagyomány az első hitelesítő pecsét használatát I. Agapitus pápához (535-536) kötötte. Valójában azonban csak a IX. századtól kezdve rendelkezik a szfragisztika fennmaradt emlékekkel. A pecséthasználatban az uralkodók mellett természetesen a korszak legműveltebb rétege: az egyháziak jártak az élen. A mainzi érsek: Liutbert (863-889) 888-ban, a kölni, trieri és salzburgi érsekek a 950-960-as években kezdtek el pecsétet használni. A X. század végétől már némelyik püspök is használt pecsétet. A fejlődés eleinte lassú és nem mondható következetesnek. A XI. században mindenesetre már minden francia és német püspöknek volt pecsétje. A XI-XII. század fordulójától pedig felzárkóztak hozzájuk az angol püspökök is. A XII. századtól kezdve az apátok, káptalanok, szerzetesrendek, monostorok, a század végétől a prépostok és dékánok is pecsételtek. Végül a XIII. századra teljesen kiteljesedett az egyháziak pecséthasználata. Ekkor már plébánosok, plébániák, vikáriusok, offíciálisok, s más egyháziak is alkalmaztak pecséteket. A középkori Magyarországon a nyugat-európainál valamivel később, Szt. István király (1000-1038) korától kezdődött a pecséthasználat, s ha némi késéssel is, de hamarosan a XIII. századra hazánk is felzárkózott a nyugati feudális országokhoz. A király után nálunk is az egyháziak kezdtek elsőnek pecsételni. A Kálmán-kori Esztergomi Zsinaton már említés történt püspökeink pecsétjéről. A legkorábbi magyar főpapi pecsét, amelyről tudomásunk van, Martyrius esztergomi érsek (1150-1158) 1156. évi pecsétje volt. Martyrius oklevele I. Lajos király (1342-1382) átiratában maradt fenn. E szerint eredetijét az érsek "proprio sigillo" erősítette meg. Ez azonban szórványos, egyedi emlék. A magyar főpapság oklevéladása csak a XII. századvégén indult meg, s rendszeressé csak a XIII. századtól vált. AXIL század végéről ismertek Miklós esztergomi érsek 1183-as, Kalanus pécsi püspök két 1193-as, és Saul kalocsai érsek 1199-es pecsétes oklevelei. 42