Tudomány és művészet Veszprémben a 13-15. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 6. 1996)

Balassa László: A veszprémi vár építéstörténete a XIII–XVII. században

Építésének körülményeiről nem sokat tudunk, a területén folyt kutatásokból, földmunkákból, felületének a közelmúltban lehetővé vált részletes megfigyeléséből megállapítható, hogy gyorsan, minden kéznél lévő, falazásra alkalmas kő felhasználásával rakták. A cél láthatóan az volt, hogy a vár nehezen védhető pontján minél erősebb fal álljon a Piacdomb felől érkező ágyúzásnak, rohamoknak ellent. Láthatóvá vált belső falfelületeit szabadon falazták, befelé dőlését - és nyilvánvalóan az ágyúzás elleni merevségét - jelentős tömegű belső támpillérekkel biztosították, és utólag töltötték fel. A falakba rakott igen nagyszámú faragott, másodlagos felhasználású kő (véleményem szerint) a bástya építésének idején már romokban heverő Mindenszentek prépostsági templomból való. Néhány finomabb részlet alapján talán a Gizella kápolnával rokonítható a máig ismeretlen templom. A külső vár hosszú délnyugati falából máig fennáll a Simoga ház (Vár u. 17.) telkéhez tartozó, mintegy 47 m hosszú szakasz, részben szabadon, részben a Simoga ház melléképületébe foglaltan. Külső felülete a DNy-i bástyával egyidejű köpenyezés lehet, sok másodlagos, faragott kővel. A belső felületen a melléképület modern toldalékának építésekor látható volt a fekete sáncba alapozott, törtkő falmag egy szakasza. A melléképület padlásán pedig látható a XVII. századi gyilokjáró homlokfalának egy részlete, néhány figyelőnyílással. A délnyugati fal további részei ma nem láthatók, de vonulatának egyes, ásatásban, csatornaépítésben felbukkant szakaszai igazolják a Turco-felmérés helyességét. így alkalmunk volt látni Rainer Pállal együtt a Börtön (Vár u. 19.) udvarán a régi Megyeháza alapjául szolgáló, mintegy 1 öl vastag fal egy részletét egy mögé épített, ablak nélküli börtöncellával, és a Vár utca 23. sz. ház udvarán egy ugyancsak öles vastagságú egyenes falszakaszt. A Plébániaház telkén e fal csatlakozása volt látható két éve, egy csatornaépítés alkalmával, a Dubniczay ház telkén feltárt vastag falhoz. Sajnos a Turco-térképen szereplő kisebb rondellát, mely a 25. és a27. számú telek határára rekonstruálható, nem érte eddig sem ásatás, sem földmunka. A Dubniczay-féle-telken (Vár u. 29.) tárta fel Kralovánszky Alán 1980ban a belső vár középkori védőrendszerének igen jelentős pontját és annak törökkori átalakításait. Időben legtávolabbi, a XIII. ill. a XIV. századra tehető az a DNy-ÉK-i irányú kettős fal, mely az 1500 körül épült rondella belső sarkából indul, és a belső várkapuig tart. A kettős fal - közük a XVI. századra talán feltöltve egyeztethető a Turco-felmérés kettős falrendszerének belső, ÉNy-i elemével. 12