Tudomány és művészet Veszprémben a 13-15. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 6. 1996)
Tölgyesi József: A középkori veszprémi főiskola néhány kérdéséhez
Tölgyesi József A KÖZÉPKORI VESZPRÉMI FŐISKOLA NÉHÁNY KÉRDÉSÉHEZ Veszprém középkori iskoláztatása történetének egyik vitatott problémája még napjainkban is a szakirodalomban jogi főiskolaként megnevezett intézmény jellege. Az e kérdéssel foglalkozók álláspontjának, véleményének és az eredeti dokumentumok némely vonatkozásban új értelmezésű számbavételével lehet érveket találni: megerősíteni vagy némiképp módosítani az eddigi megállapításokat. Bizonyosra vehető, hogy ez az iskola az egykori szeminárium (ma az Államigazgatási Főiskola Intézete) helyén, azaz, a székesegyháztól északra állott, ahol talán az egykori monostor is volt, amelyben a püspökség alapítása után a püspök, kanonokjai és minden egyházi rendbeli pap közösségben éltek. A középkori európai és hazai iskoláztatás fej lődéstörténete néhány jellemzőjének elemzése elvezethet az iskolajellegének aktuális értelmezéséhez. Az első hiteles forrás IV. László 1276. november 18-án keltezett oklevele, amelyet Benedek királyi alkan cellar, esztergomi választott püspök, budai prépost állított ki. Számunkra ennek a forrásnak egyik fontos része (amely az érseki palota északi vakablakában lévő márványtáblán is olvasható) a következő: "... az egyház j avait azért bízta Isten a fej edelmekre, hogy azokat oltalmazzák, azonképpen elsőrangú feladata a fejedelmeknek azoknak a javaknak a helyreállítása, ha gonosz pártoskodás azokat jogtalanul megcsorbította..." 1276-ban Héder nembeli Kőszegi Péter a veszprémi püspök, aki a Csáknemzetség régi ellensége. Az alig néhány hónapja kinevezett új nádor, Csák Péter megrohanta a veszprémi várat, s elpusztította a több, mint két és fél évszázad alatt felhalmozott értékeket. Amikor Pál veszprémi prépost IV. László előtt - az ország báróival és nemeseivel tartott gyűlésen - felmutatta az egyházmegye hiteles pecsétű leltárát, amely igazolta, hogy ötvenezer márka kár keletkezett, a király így aposztrofálta a történteket: "Ennél utálatosabb dolog az én országomban emberemlékezet óta nem volt." (Részlet az 1277-es oklevélből.) Az 1276-ban kiadott oklevél szövege így folytatódik: "Tudja meg hát mindenki, hogy Veszprém városában attól az időtől fogva, hogy Magyarországon a keresztény hit meggyökerezett, Isten kegyelméből a szabad 99