Veszprém kora középkori emlékei (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994)

Rainer Pál: Magyarország Árpád-kori királynéival kapcsolatos tárgyi emlékek

Rainer Pál MAGYARORSZÁG ÁRPÁD-KORI KIRÁLYNÉIVAL KAPCSOLATOS TÁRGYI EMLÉKEK Az Árpád-házi királyok korában (1000-1301), összesen 27 királynéja volt Magyarországnak. Közülük azonban csak 6 olyan akad, akivel kapcsolatban tárgyi emlékek maradtak fenn korunkig. Jelen kis munkámban ezen emlékanyagról - az okleveleket és a királynéi pecséteket kivéve szeretnék rövid áttekintést nyújtani. Csak a korabeli anyaggal foglalkozom, így tehát a középkori, de nem egykorú ábrázolásokat pl. nem vettem figyelembe. Nem célom valamennyi tárgy kimerítő művészettörténeti elemzése. Tekintettel a szóba jöhető emlékek viszonylag csekély számára és többnyire egyedi, kimagasló művészeti és történeti értékére, ezt az elemzést a legtöbb esetben már jóval korábban amúgy is elvégezték más kollégák, s a legtöbb darab kiterjedt és értékes szakirodalommal, bír. (A koronázási palásttal és a Gizella-kereszttel e kötet két másik tanulmánya is részletesen foglalkozik.) Némileg hasonló felsorolást készített 1937-ben Genthon István (1903-1969), aki az Árpádok kincstárából fennmaradt tárgyak lajstromát állította össze. Gizella királyné, I. István király felesége (ti055-1065 körül) A magyar királyi koronázási palást (Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum) Eredetileg egy harang alakú miseruha volt, amelyet felirata szerint Szt. István király és felesége, Gizella királyné ajándékoztak 1031-ben a székesfehérvári Szűz Mária királyi egyháznak. (Magassága: 1,345, átmérője: 2,685, kerülete: 4,42 m.) Alapanyaga bizánci selyem, amelyet dúsan beborít az arany- és selyemfonállal készült hímzés. A figurális hímzés - az egyik értelmezés szerint a „Te Deum" kezdetű egyházi hálaadó ének képes illusztrációja. Az ábrák 73