Veszprém kora középkori emlékei (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994)

Kovács Éva: Gizella királyné keresztjének feliratai és ikonográfiája

t6 kereszt ereklyetartó volt. Az adelheidj -ionációról ezt mindig is tudtuk, míg Gizella adományáról nemrég derült ki, 1956-ban, amikor is leemelték az előoldal korpuszát, amiben kilenc kis ereklyecsomagocskát találtak, előkelő keleti selymek darabkáiba burkolva, közöttük egy 12. századi hitelesítő pergamenszalagocskával ellátott olajfaszilánkot, s még két másik keresztfapartikulát. A vizsgálatot 1975-ben megismételték, de csak Sigrid Müller-Christensen dolgozta fel az ereklyetartő textileket, s az ő dolgozatából meríthetünk még néhány apróbb infomációt, mint ahogyan б közölte az egyetlen fényképet a korpusz üreges hátoldaláról, amelynek testében és a suppedaneum üregében voltak a csomagocskák. Gerhard Hojer, a Residenzmuseum igazgatójának közlése (levél: 1980. 8.27.) szerint semmilyen fotó nem maradt a két vizsgálatról, és közlemény sem jelent meg. Az ostyát vagy ereklyéket magukba foglaló monumentális feszületekről jobbadán írásos források értesítenek, de egyre több igényes körmeneti vagy oltárra való keresztről derül ki, hogy az ereklyéket itt sem mindig kapszulákban, hanem a Krisztus-test üregében rejtették el. Ami a Gizella-kereszt másik feltűnő jellegzetességét illeti, hogy ti. a korpusz nemcsak az előoldalon, de hátul is megismétlődik, a megmaradt egykorú emlékek sorában unikumnak számít. Nem kell most tekintettel lennünk a fára festett trecento körmeneti keresztekre, ahol viszont ez a változat egy típust jelent és praktikus okból született meg. A körmenetekben nemcsak a kereszt után özönlő tömeg, hanem a szembejövők is ugyanazt az ábrát láthatták. Itt, alább látni fogjuk, valójában nem egészen azonos a két kép, noha mindkét felfeszített az élő Krisztust ábrázolja: Christus Victor egyfelől, és Christus Triumphans a második megjelenítésben. A Magyarországon kívüli szakmai irodalom egybehangzóan Regensburgban jelöli meg a kereszt készülési helyét: ettől eltekintve a mű jellemzésének többféle árnyalatával találkozunk, attól függően, hogy a szerzők melyik más tárgyhoz viszonyítva értékelik a kereszt jellegzetességeit. Kézenfekvő a bajor hercegi család regensburgi kapcsolataira is hivatkozni, valamint a tényre, hogy Gizella királyné anyját abban a regensburgi zárdában temették el, ahol apácaként befejezte életét. De ez nem bizonyítja, hogy a királyné nem oda küldötte, hanem helyben rendelte az emlékkeresztet. Ebből következik az, hogy a művet bizonyos gépiességgel Burgundi Gizella halálozási dátumával szokás egybekötni. Másik keltezési javaslat 1038 után, miszerint az özvegy Gizella, a passau-niedernburgi zárda apátnője donálta volt a keresztet, ugyancsak regensburgi műhelyből. Utóbbi feltételezést kizárja a tény, hogy a feliratokban a donátornő kétszer is ki25