Veszprém kora középkori emlékei (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994)

Bogyai Tamás: A Karoling-kori Veszprém problémája

egyházas helyeiről szóló 1960-as cikkemet. Ez utóbbi eljutott a magyar szakemberekhez, és belekerült Banner-Jakabffy 1968-ban kiadott, 1960-1966 irodalmat tartalmazó bibliográfiájába is. A kongresszus előadásai 1966-ban jelentek meg nyomtatásban, de referátumomról a régészeti bibliográfia soha nem vett tudomást. Mindkét írásom anyagát pontosan regisztrálta 1968-ban a nagy csehszlovák forrásgyűjtemény, Magnae Moraviae Fontes História Ш. kötetének Conversio kiadása, 1970-ben pedig Lubomir E. Havlik tanulmánya a 9. századi Pannóniáról a frank források világánál. Ausztriában Heinz Dopsch és Herwig Wolfram a 9. századi szláv missziót tárgyaló publikációikban Pannóniát illetőleg a Bogyay-féle térképet vették alapul. Magyarországon tudtommal, Váczy Péter említette először épp OrtahuVeszprém azonosításomat az 1969-ben Budapesten rendezett nemzetközi művészettörténeti kongresszuson tartott, 1970-ben magyarul, majd 1972ben németül megjelent előadása egyik jegyzetének végén. Utalt 1960-as cikkemre, de Ortahut, egy 1954-es gépiratos bécsi disszertációra hivatkozva, az alsó-ausztriai Duna menti Orthtal azonosította. Josef Wodka 1959ben megjelent népszerű osztrák egyháztörténete szerint Adalwin érsek 865-ben hazafelé tartva ejtette útban Ortahu-Orthot és az utána felsorolt két templomos helyet, amelyek mind az osztrák Duna mentén voltak. A fő bökkenő, amire az igen körültekintő Váczy Péter sem gondolt, a távolság. Orth Zalavártól jó 170 km-re van légvonalban. Az akkori utakon legalább 200 km-t öt nap alatt, december 26. és január 1. között, jó lovasok talán megtehették volna, de nem az érsek és kísérete. Úgy tudom, Tóth Endre volt az első, aki kritikusan foglalkozott mind az Ortahu-Veszprém, mind a Györffy-féle Durnauua-Torna-Somlóvásárhely azonosítással. Az előbbiről így írt: , A Dunántúl nagyszámú Szent Mihálytemplommal rendelkező falva közül (csak Vas megyében 17, az Árpádkorra visszamenő Szent Mihály-templom van, köztük a hagyomány szerint Szent István-i alapítású vasvári társaskáptalan) bizonyára nagyszámú olyan falu található, melyek domborzati viszonyaik alapján összekapcsolhatók lennének Ortahuval, ha egyáltalában Ortahu Szent Mihály-templomának patrociniuma fennmaradt a magyar honfoglalás után. Az azonosítást tehát bizonyítottnak nem érzem". A táj alkatot illetőleg a bíráló sajnos adós marad konkrét példával, én pedig nemcsak a Dunántúlon, de egész Magyarországon nem találtam eddig olyan templomos helyet, amely Veszprémhez hasonlítana, és úgy megfelelne az Ortahu név jelentésének. 1973-ban jelent meg Münchenben Csemiczkyné Sós Ágnes könyve „Die slawische Bevölkerung Westungarns im 9. Jahrhundert" (Nyugat8