Veszprém kora középkori emlékei (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994)

Sipos Enikő: Művesség és tudomány: Szent István miseruhájának készítée

van a továbbiakban a Krisztusa-lakok tengelye, ez bontja két hármas csoportra az árkádok alatti apostolok, illetve egy sorral lejjebb a donátorok és szentek képeit ábrázoló nagy medaillonok sorát (7. kép). Ami a felső rész (Mennyei Jeruzsálem) szerkesztését illeti, ismét a negyedkörök felezőtengelyéhez és a 2. számú négyzetpárhoz kell visszatérni. Itt helyezkedik el a vállmandorla, és a vállmandorla szerkesztése vezet át a nagymandorla szerkesztéséhez, valamint a villakereszt függőleges szárának kidíszítéséhez (8. kép). Mandorla szerkesztésére több geometriai szkéma alkalmazható. Itt rögtön háromféle megoldással találkozunk. Úgy szerkeszt, hogy a mandorla ívét adó kör középpontját hol a mandorla szélességi pontján belülre (kismandorla), hol éppen a szélességi pontra (nagymandorla), hol azon kívülre (vállmandorla) teszi. A három mandorla összefügg egymással. Kettő méretét tekintve is azonos, nevezeteA kismandorla szerkesztése és a villakereszt függőleges szára- ^ a hátoldal nakkidíszüése álló Krisztust Gestaltung der Kleinmandorla und die Verzierung des vertika- ábrázoló, illetlen Balkens des Gabelkreuzes ve ^ e

i

e

j£

n \£„ vő csonkamandorla. A tartalmilag legutolsó, az apostolok között ülő világbírót ábrázoló mandorla keskenyebb az előző kettőnél, pontosan a keretelő mondatszalag szélességével. Szerkesztésük is összefügg és a vállmandorlákból indul ki (9. kép). Szerkesztésük kiindulópontja a vállmandorla alsó csúcspontja és a 3. számú négyzetbe beleírt kör. Az e két pont közötti szakasz a villakereszt függőleges szárán egy olyan körnek a sugarát adja, amellyel a továbbiakban minden lényeges pontot megkapunk, ha végigjárjuk vele a villakereszt függőleges 42