Veszprém kora középkori emlékei (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994)

Sipos Enikő: Művesség és tudomány: Szent István miseruhájának készítée

együtt. A szerkesztést kívülről befelé, a legnagyobb egységtől a kisebbek felé haladva végezték. Hiszen egy nagy egység osztása mindig pontosab­ban végezhető el, mintha egy kisebb egység sokszorozásával alakítjuk ki a nagyobbat. Ennek ér­telmében a szerkesztés menete a következő le­hetett: A szerkesztők elindították a háló­rendszert, ami mindig az adott négyzetek és körök felezésével ala­kul ki. Mivel a külön felvarrandó paszomá­nyok szélessége nem kötötte őket, így a pa­szományt helyettesítő hímzett sáv helyét a felezéses rendszer leg­kisebb egységének mérete adta meg. Ezt A harangkazulák alapstruktúrája Grundstruktur der Glockenmessgewänder örökítették meg a két istenkéz nimbuszai­ban, úgy, hogy a pa­szomány szélességé­ből és az első körből szerkeszthető meg a két istenkéz kerek és szögletes nimbusza, a legkisebb szerkesz­tett elemek a palás­ton. Egymáshoz való viszonyuk itt is a kör és a beleírható négy­zet (5. kép). Ez a hálózat, pon­tosabban a 4. számú négyzetpár átlója A negyedkörök felezőtengelye Die Halbierungsachse der Viertelkreise 40

Next

/
Thumbnails
Contents