Gizella és kora (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 4. 1993)

László Solymosi: Gesellschaftstruktur zur Zeit des Königs István des Heiligen

ERDÉLYI László: Árpád-kori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdései. (Die kritischen Fragen unserer Gesellschaftsgeschichte zur Zeit der Árpádén.) Budapest 1915. = Történeti Szemle 3 (1914), 517-561,4 (1915), 32-50,201-226, 334-352,481-514,5 (1916), 39-63. Robert FOSSIER: Enfance de l'Europe. Xe-XIIe siècles. I—II., Paris 1982. FÜGEDI Erik: A befogadó: a középkori magyar királyság. (Der Annehmer: das mittelalterliche ungarische Königreich.), Történeti Szemle 22 (1979), 355-376. GERICS József: Az állam- és törvényalkotó Szent István. (Der Staats- und Gesetzgründer István der Heilige.), Művészettörténeti Értesítő 39 (1990), 76-81. GERICS József: A korai államelmélet érvényesülése Szent Istávn korában. (Durchsetzung der frühen Staatstheorie zur Zeit István des Heiligen.) In: Szent István és kora. Edit. Glatz Ferenc, Kardos József, Budapest, 1988., 91-94. GERICS József: Szent István királlyá avatásának körülményeiről. (Über die Umstände der Krönung István des Heiligen.), Művészeti Értesítő 33 (1984), 97-101. GERICS József-LADÁNYI Erzsébet: Szent István királlyá avatása és egyházszervezés Theotmar krónikájában. (Krönung István des Heiligen und die Organisation der Kirche in der Chronik von Theotmar.), Magyar Könyvszemle 106 (1990), 93-98. GYÖRFFY György: Az Árpád-kori szolgálónépének kérdéséhez. (Zur Frage des Dienervolkes zur Zeit der Árpádén.), Történelmi Szemle 15 (1972), 261-320. GYÖRFFY György: István király és műve. (König István und sein Werk.), Budapest 1977. GYÖRFFY György: Wirtschaft und Gesellschaft der Ungarn um die Jahrtausendwende. Budapest 1983. HECKENAST Gusztáv: Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. (Königliches Dienstvolk in der frühen Árpádenzeit.), Budapest 1970. KRISTÓ Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. (Entstehen der Komitate in Ungarn.), Budapest 1988. MÁLYUSZ Elemér: Az egyházi társadalom a középkori Magyarországon. (Die kirchliche Gesellschaft in dem mittelalterlichen Ungarn.), Budapest 1971. MESTERHÁZY Károly: Nemzetségi szervezet és az osztályviszonyok kialakulása a honfoglaló magyarságnál. (Sippschaft und die Entwicklung der Klassenverhältnisse der Ungarn zur Zeit der Landesnahme.), Budapest 1980. Otto Gerhard NEXLE: Tria genera hominum. Zur Geschichte eines Deutungschemas der sozialen Wirklichkeit in Antika und Mittelalter. In: Institutionen, Kultur und Gesellschaft in Mittelalter. Festschrift für Josef Fleckenstein zu seinem 65. Geburtstag. Hg. v. Lutz Fenske, Werner Rössner und Thomas Zotz. Sigmaringen 1984. 483-500. Jean-Pierre POL Y-Éric BOURN AZEL: La mutation féodale. Xe-XIIe siècles. Paris 1980. Barbara SASSE: Die Sozialstruktur Böhmens in der Frühzeit. Historisch-archäologische Untersuchungen zum 9-12. Jahrhundert, Berlin 1982. Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. I—II. Budapestini 1937-1938. SOLYMOSI László: Dusnok helynevek a középkori Magyarországon. („Dusnok" Ortsnamen im mittelalterlichen Ungarn.), In: A Dunántúl településtörténete VI. (XI-XIX. Jh.), Edit. Somfai Balász, Veszprém 1986, 55-70. SOLYMOSI László: Glöckner (harangozok) und Siedlungen mit Harangozó-Ortsnamen im mittelalterlichen Ungarn. In: Settlement adn Society in Hungary. Edited by Ferenc Glatz, Budapest 1990,63-78. SOLYMOSI László: Hozott-e törvényt Szent István király a toriokról? (Ob König István der Heilige ein Gesetz über die „torló" hatte?), Edit. Török József. (Unter Redaktion) Tilman STRUVE: Die Entwicklung der organologischen Staatsauffassung im Mittelalter. Stuttgart 1987. 68