Gizella és kora (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 4. 1993)

Praznovszky Mihály: Gizella alakja a magyar történelmi drámákban

A jezsuita drámákban állandósult jellemekké válnak, amelyek szerint minden darabban ugyanazt az erkölcsi rendet hordozzák. így István „vallásos, istenfélő, Szűz Máriának nagy tisztelője, a pogányok térítője, hazájának gondos atyja és védelmezője." Gizella ezzel szemben „fondorkodó királynő, aki ura terveit keresztezi." Gyermekük, Imre herceg lesz „a liliomos lelkű, tiszta ifjú mintaképe." így szerepelnek ők Zágrábtól Nagyszombatig, s csak a rollékat játszó ifjak színpadi tüze-heve változik, a séma sehol sem. 1617-ben mutatták be az első Szent Imre drámát s lett az ifjúból ekkor „angyali herceg" s maradt is az mindörökre. 1650-ben a szepesi jezsuita iskola növendékei játszották azt a Szent Gellértről szóló drámát, amelynek 2. felvonásában megjelenik Gizella s felveszi ő is állandósuló megítéltetését: a darab Imre halála után játszódik. „István király Vazult szeretné trónja örökösévé tenni, de ez a terve Gizella királyné mesterkedései következtében meghiúsul..." A kegyesrendi iskoladrámák közül először 1724-ben tűnik fel István és Koppány küzdelme. 1754-ben a veszprémi diákok adták elő Thoma Bálint darabját István és Gyula küzdelméről. A piarista drámákban István mint hadvezér jelenik meg s Gizella a háttérben marad. A magyar színjátszás hőskorától kezdve találkozunk a világi deszkákon (kordék és kocsmák deszkáin) Gizellával. 1792-ben Girzik Ferenc írja meg német nyelvű drámáját: Stephan der erste König der Hungaru címmel. Német nyelvű volt, mint 1812-ben Kotzebue drámája: Ungerus erster Wohltäter címmel. 1813-ban hangzik fel először magyarul világi színpadon Gizella neve és szövege, Katona József művében: István, a magyarok első királya a címe. Innen kezdve végtelen a sor. Ismerjük 1815-ből Berzsenyi Dániel Istvándráma töredékét. 1839-ben Szigligeti Ede Vazul című művében Gizella István húgaként(!) szerepel, б a cselszövők vezére, s egyébként is az ő fia Péter, s mindent elkövet trónra kerüléséért. 1858-ban az MTA drámapályázatára, a Teleki pályázatra érkezett be a Szent István király című 4 felvonásos szomorújáték, amely máig kéziratban hever. Csak reménykedni lehet, hogy soha nem is kerül színpadra, mert benne Gizella „cselszövő asszony..., az idegeneket pártfogolja s gyakran keresztezi férje jóakaratú terveit, ostor, mely a nemzetet sújtja - mondja róla Endre, az ifjú Árpádházi herceg. О vakíttatja meg és téteti süketté Vazult." Valójában bosszúból teszi, „mert a daliás herceg egykor visszautasította szerelmét." A kinyomtatott és színrekerült drámákban sem jár mindig jobban Gizella. Dobsa Lajos 1880-ban kiadott I. István király с drámájában szintén ő a cselszövő, ám most újabb kedvesét, Pétert igyekszik az ágyából a trónra emeltetni. Váradi Antal 1896-ban írt István király című 4 felvonásos műve lett az alapja, librettója Erkel Ferenc operájának, amely a millennium dísz47