Gizella és kora (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 4. 1993)

Rainer Pál: Magyarország királynői az Árpád-korban

Erzsébet királyné (V. István felesége) pecsétje, a) előlap, b) hátlap 1177-ben - mivel nem őt, hanem Géza nevű testvérét támogatta - majd 1186-ban Bizáncba száműzte. Erzsébet királyné (V. István felesége) kétszer is fogságot szenvedett. Először még hercegné korában 1260-ban, amikor Sárospatakon IV. Béla elfogatta, majd 1274-ben, amikor Kőszegi Henrik és Gutkeled Joachim fogták el fiával, a gyermek IV. Lászlóval együtt. Legtöbb királynénk, ha férjét túlélte, annak halálával nemcsak házastársát, de befolyását is elvesztette. Az Árpád-korból csupán két esetben tudunk arról, hogy az özvegy királyné újra férjhezment. Az egyik Judit volt, Salamon király özvegye, aki 1088-ban Ulászló Hermann lengyel fejedelem (1081-1102) felesége lett. (Közbevetőleg jegyzem meg, hogy lengyel királynéként is kormányzati újításokat vezetett be.) О azonban gyakorlatilag alig élt férjével közös házaséletet, hiszen házasságkötésükkor mindketten gyermekek voltak, a későbbiekben pedig Salamon hányatott sorsa miatt nemigen került sor a közös életvitelre, bár Salamon 1084-ben kísérletet tett ennek felújítására. A másik eset Konstanciáé (Imre király özvegyéé), aki 1209-ben II. Frigyes a későbbi német-római császár (1215-1250) felesége lett. Általánosnak mondható, hogy a király halála után özvegye hazatért szüleihez, esetleg rokonaihoz: Szünadéné Bizáncba, Ágnes Ausztriába, Margit a Szentföldre, vagy kolostorba vonult: Gizella (Passau), Anasztázia (Admont), Adelhaid (Walderbach) ?, Eufrozina (Jeruzsálem, Szt. Teodósziosz zárda), Ágnes (Königsfelden). Közismert, hogy királyaink sírjait milyen sors érte. Nem jártak jobban királynéink nyughelyei sem. Magyarországon egyedül Chatillon Ágnes 42