Gizella és kora (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 4. 1993)

Uzsoki András: A passaui Gizella-sír az új kutatások tükrében

tésére nem volt szükség. Egyébként a korai középkorban az uralkodóknál sem volt szokásban feltüntetni az évszámot. A nyeles kereszt két oldalán, függőleges olvasatban készült felirat, a GISYLA ABBATISSA, vagyis GIZELLA APÁTNŐ olvasható. Számos uralkodó özvegye kolostorban élte le utolsó éveit. Királynénkhoz talán legjobban hasonlítható dédanyja Matild, az elsó német királyné, aki Quedlinburgban nyugszik hitvesével, I. (Madarász) Henrikkel együtt. Matild megözvegyülve is nagyon tevékeny kolostori életet élt. A két sasábrázolás az ókortól kezdve használatos, elsősorban a világi, később az egyházi ikonográfiában. A császári, a királyi származás jelképe és emellett az elhunyt lelkét a mennybe vivő madarakat is jelenti. A passaui sírlapon ez az ikonográfiái együttes mindenképpen Gizella magyar királyné sírját bizonyítja. A sírlapon lévő nyeles kereszt ábrázolásának egyetlen analógiája ismeretes egész Európában, ez pedig a tihanyi apátsági templom szentélye alatti királyi kriptában látható, I. András király sírlapján. A sírlapra természetes nagyságban, méretarányosan, részleteiben technikailag is jól ábrázolt, csavart nyelű, hordozható és szétszerelhető keresztet faragtak. Olyant, amilyent a keresztény uralkodók ünnepélyes alkalmakkor maguk előtt vitettek. Használatukra bőséges korabeli leírások találhatók, elég ha csak a német császári uralkodóház 11-12. századi tagjaira utalok. András király sírlapján all. századi A XI. századi Gizella-sírlap Schmid felvétele nyomán. Die Gizella-Grabplatte aus dem 11. Jahrh. nach dem Photo von Schmid. 24