Gizella és kora (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 4. 1993)

Uzsoki András: A passaui Gizella-sír az új kutatások tükrében

Uzsoki András A PASSAUI GIZELLA-SÍR AZ ÚJ KUTATÁSOK TÜKRÉBEN A 18. század második felében fellángolt szakirodalmi kutatások és viták évszázados folyamatában teljesen új kutatási irányt indított el 1908-ban dr. Wolfgang Maria Schmid müncheni tanár, akinek a kezdeményezésére régészeti ásatás kezdődött Passauban, a Niedernburg városrészben lévő egykori bencés apácakolostor templomának déli hajójában. A középkor óta nagy tiszteletnek örvendő és Gizella magyar királynénak tulajdonított sírt a föléje épített gótikus kenotáfiummal együtt régészetileg feltárták és megvizsgálták. Az embertani anyag vizsgálatának befejezése után 1912-ben Schmid Münchenben tette közzé „Das Grab der Königin Gisela von Ungarn, Gemahlin Stephans I. des Heiligen" című munkájában az eredményeket. Ez a munka 1913-ban már Budapesten jelent meg a Magyarország Műemlékei III. kötetében „Gizella királyné sírja a niedernburgi kolostorban, Passauban" címmel. Végül 1935-ben Székesfehérváron látott napvilágot a téma „Gizella Magyarország első királynéja Szent István hitvese" címen. Szerzői, a passaui Rankl Lajos, a müncheni Schmid és a székesfehérvári Vértes József. A müncheni és a budapesti kiadást nem nagy, de aránylag élénk érdeklődés követte pro és kontra vitákkal, míg a székesfehérvári kiadvány visszhang nélkül maradt, annak ellenére, hogy az 1938. évi székesfehérvári Szent István ünnepségek előkészítésének is tekinthető volt. A téma további kutatásához nem kedvezett a 2. világháború és az utána következő majdnem fél évszázad. Az elmúlt politikai és társadalmi rendszerben e kérdés kutatása nem volt tanácsos. Általában az idegenforgalmi célt szolgáló kiadványokban említették meg Gizella királynét Veszprémmel kapcsolatban az engedélyezett szerény lokálpatriotizmus keretei között. Intézményesen tehát nem volt lehetőség a veszprémi, ill. a passaui Gizella-sír hitelességének és kettősségének a problémáját tudományos munkával boncolgatni. Még az Akadémiai Kiadó gondozásában 1981-ben megjelent „Magyarország történeti kronológiája a kezdetektől 1970-ig" című többkötetes mű 1. kötetében is óvatos megfogalmazásban az alábbi szöveg olvasható: „1043 után I. (Szent) István özvegye, Gizella királyné meghal. Az általa alapított veszprémi székesegyházban temetik el. (Más vélemény szerint a Passaui Niedernburg kolostor apátnőjeként hal meg, s ott temetik el.)" 1970-ben a tihanyi bencés apátság 11. századi kriptájával és királysírjával együtt elkezdett egyéni témakutatásomat párhuzamosan a Gizella-sír 18