Reformkori magyar irodalmunk és a gondűző borocska (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 3. 1991)

Ratzky Rita: „Szép bordalok, jó bordalok!/Tirólatok, tirólatok”. (Petőfi bordalairól)

elsőhöz, nem olyan spontán a folytatás, de van benne egy kulcsszó, a búbánat, ami a vers szerkezeti láncszemének első összekötő eleme. A hatversszakos költemény első négy versszaka egy szerkezeti egység: felvezetés ,,a nagy kérdésjelhez", a halálhoz. A felvezetésben a névszói stílus dominál, ennek az ornamentikái feladaton kívül késleltető funkciója van. A búbánat főnév átvezet a 2. versszakba, itt az ő kifejtését kapjuk: „A búbánat gonosz vendég, rósz madár, A kebelbe életet, vért lopni jár. A búbánat szivet rágó ürgefi; Borral lehet, borral kell kiönteni." A jelzős és jelzőtlen főnevek halmozása, ismétlése ugyancsak a késleltetett kifejtést szolgálja. A kiöntésre váró ürgefi mint a bánat jelölt metaforája meghökkentő, humoros, kedves. Itt az átvezető szó a bor, amely a 3. versszak kiinduló eleme. A 3. és 4. versszak díszesebb az első kettőnél: a borhoz a csók, a csókhoz a napfény, ahhoz a lomb rendelődik, és itt ez utóbbi lesz az összekötő láncszem. Már rég messze kerültünk a mulatságtól, kinn vagyunk a természetben! A 4. versszak a termékenység, az élet dicsérete : „Lombon fakad, lombon fejlik a virág, Lomb ne'kül, virág ne'kül mit ér az ág?" A versszak legutolsó szava a halál eljuttatja az olvasót a legfőbb kérdéshez: mi van a halál után? Filozófiai felvetés ez, persze csak amolyan fehér asztal melletti mélységben tárgyalva: „Van-e ott is élet és bor és leány?" Az utolsó versszakban egy legyintéssel elhessenti a borús gondolatot és jó epikureus módjára az élvezetek himnuszát zengi: „Éljen a lyány, éljen a bor. . . húzd, cigány!" A vers 14 mondatból áll, ezek közül 6 kérdő mondat, a kérdezve kifejtés is a késleltető kibontakoztatás egyik eszköze. Gondosan megszerkesztett mű a Dínomdánom, ha mondandójában még nem is talált rá a bordal műfajban később létrehozott sajátosan petőfies típusra. A hagyományos mondanivaló is tartalmaz személyest: az elhessentett halálgondolatot: A tradicionális klisék pedig ragyogóan engedelmeskednek a szerkesztői szándéknak, s a mű ajándéka még néhány eredeti-friss metafora. Az 1844 telén született Ivás közben, annyiban rokonságot tart az ősi bordalokkal, hogy ténylegesen ivás közbeni szituációt idéz. Lehet valóságos eset leírása, de lehet fiktív is. A szóbanforgó költemény keletkezési legendáiról kimerítő összefoglalót ad az új kritikai kiadás 2. kötetében Kiss József és Szabó G. Zoltán. Az emlékezők — mint annyi Petőfi-vers esetében — 66