A Napóleoni háborúk és a magyar nemesség (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 2. 1992)

Vigh Annamária (történész-muzeológus, Budapesti Történeti Múzeum, Kisecelli Múzeum, Budapest): Adalékok a hazai bonapartizmus történetéhez az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattárának és a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának forrásai alapján

források természetesen túlmutatnak Napóleon eredeti céljain, és Magyarország korabeli megítélésének fontos dokumentumaivá váltak. Gérard de Lacuée és Adrien Lezay jelentései csak nagyon elvétve szólnak személyekről, inkább az ország általános állapotának leírására törekednek, figyelembevéve a francia hatalmi szempontokat. Érdekes módon Lacuée 1802. jún. 29én kelt levelében a magyar országgyűlésről írva kiemeli Zichy Károly szerepét, aki szerinte az ellenzék vezére, s akit a király úgy akart hallgatásra bírni, hogy felajánlotta számára a pénzügyminiszteri tárcát.

15 Zichy Károly személyéhez kapcsolódik az a kéziratban ránk maradt napló is, melyet Zichy Károlyné Khevenhüller-Metsch Antónia Mária írt az 1796-os és az 1804-es évekről.

16 A rossz franciasággal megírt napló kiegészítésül szolgálhatna Zichy Károly gróf és környezetének pontosabb és életszerűbb megítéléséhez, egy aggódó feleség szemszögéből. Mint ismeretes, Zichy Károly a bécsi Theresianumban nevelkedett, majd császári királyi kamarás lett. II. József, Békés megye főispánjává nevezte ki. 1788-ban mint országbíró és a Helytartótanács elnöke tevékenykedett. Az 1790-es országgyűlésen az alkotmányos kiegyenlítés egyik támogatója volt. 1802-ben az állami pénzügyek elnökségével bízták meg, míg 1809-ben a hadsereg minisztere lett. Ennek a magasra ívelő politikai karriernek a hátterébe nyújt bepillantást az idézett napló, számos utalással a napóleoni háború eseményeire. Zichy Károly részletes és pontos tájékoztatást adott feleségének az itáliai harcokról.

1 7 E mellett a napló írója nagyon figyelmesen követte az országban zajló politikai eseményeket.

18 Úgy ítélte meg (1796-ban), hogy „félő, hogy a nemzet nem fog jelentősen hozzájárulni a háborús kiadásokhoz, mivel már 45 000 embert és rengeteg robotot nyújtott, nem is számítva a lovak százait és az egyéb felszerelést."

19 1796. szeptember 11-érői feljegyezte, hogy férje rendkívül meleg fogadtatásban részesült Pesten és Budán és mindenki találkozni óhajtott vele.

20 Majd ismertette, miszerint nagy az elégedetlenség a városban József nádor egyszemélyes döntései miatt.

2 l Zichy Károly az aulikus magyar nemes, mint katona és államférfi potenciális lehetőség a franciák számára egy esetleges francia típusú hatalmi rendszerben. A másik magasrangú politikus, akinek neve megjelenik a diplomaták jelentéseiben, József nádor. Ismerve politikai meggyőződését és szerepét, elég meglepőnek tűnhet, hogy a császár egy esetleges támogatóját látják a nádorban.

22 1806. aug. 22-én Stadion gróf külügyminiszter és Sumeraw báró rendőrminiszter közös előterjesztéssel fordultak Ferenc császárhoz, melyben beszámoltak a francia diplomácia Magyarországon megindított aknamunkájáról.

23 Felsorolták mindazokat az erőket, akiknek megfigyelése indokoltnak látszott. E névsor részben megegyezik azokkal a személyekkel, akikről a lengyel—magyar felkelési tervek során is említés történt.

24 Ez a tény is azt a megállapítást támasztja alá, hogy a lengyel diplomácia hagyományos gallikán orientációjának sikertelensége után e reformerek tovább gondolkoztak és legjelesebb képviselőikben továbbra is fel97