A Napóleoni háborúk és a magyar nemesség (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 2. 1992)

Ódor Imre (levéltáros, Baranya Megyei Levéltár, Pécs): A magyar nemesi felkelés modernizálásának kérdése a napóleoni háborúk korában

A nemesi felkelés gyökeres reformja azonban — a már jelzett antagoniz­musok folytán — a reformkorban is eleve kudarcra volt ítélve. A magyar ren­di társadalom anakronizmusainak egyik legjellegzetesebbikét, a vele szoro­san összefonódott adómentességgel együtt az 1848-as polgári forradalom söpri el végérvényesen. JEGYZETEK 1. 1222:7. te, Ш. 1231:15,16. te. 2. SZEDERKÉNYI Nándor: A magyar hadi intézmény történeti és közjogi megvi­lágításban. Bp. 1896. 43-44., ERDÉLYI Gyula: A magyarok hadi szervezete és hadvezetési művészete ezer éven át. Bp. 1942. 101 -105. 3. BOROSY András : A telekkatonaság és a parasztság szerepe a feudális magyar had­szervezetben. Bp. 1971. 9-10., ERDÉLYI: op. cit. 109-113. 4. Idézi: HORVÁTH Mihály: A magyar honvédelem történeti vázlata. In: H. M.: Kisebb történeti munkái I. 178. 5. SZEDERKÉNYI: op. cit. 84-85. 6. SZENTIRMAI Imre: Magyar hadiszervezet a tizenötéves háború idején 1593 — 1608. Esztergom, 1908. 9, 16. és 42., DEMKÓ Kálmán: Magyarország hadi ereje a XVI. században. HK, 1916. 1-7., N. KISS István: Megjegyzések a végvári har­cok ideológiájának kérdéséhez. TSzle, 6. (1963) 66. 7. ERDÉLYI: op. cit. 194., NAGY László: „Kuruc életünket megállván csináljuk" (Társadalom és hadsereg a XVII. századi kuruc küzdelmekben). Вp. 1983. 43. 8. ERDÉLYI: op. cit. 226. 9. TAKÁCS János: II. Rákóczi Ferenc hadszervezete. Sárospatak, 1930. 59., MARKÓ Árpád: II. Rákóczi Ferenc a hadvezér. Bp. 1934. 120-123. 10. SZABÓ Dezső: Az állandó hadsereg beczikkelyezésének története III.Károly ko­rában- HK. 1910. 549-557., ÚJHELYI Péter: Az állandó hadsereg története I. Lipót korától Mária Terézia haláláig (1657-1780). Bp. 1914. 233-242., HÓMAN Bálint-SZEKFÜ Gyula:Magyar történet. IV. Bp. 1935. 340. 11. ÉBLE Gábor: Törvényhozás az insurrectioról 1741-ben. HK, 1897. 160-224, 352-387,555-588. 12. Az utolsó (1809. évi) nemesi felkelés és a győri csata történetének forrásait és irodalmát a teljesség igényével közli KO SÁR Y Domokos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. Bp. 1954. II. 541-555., Az újabb publi­kációkat felsorolja ODOR Imre: A magyar nemesi felkelés utolsó csatája. In: Győri Tanulmányok. 7. Győr. 1986. 40., Lásd továbbá az 1809. évi hadműve­letek legújabb összefoglalását: VERESS D. Csaba: Napóleon hadai Magyaror­szágon. В p. 1987. 13. ODOR: i. m. 39-40. 14. GYALÓKAY Jenő: A magyar nemes insurrectio reformtervei 1797-től 18094g. Sz. 1925.126-159. 15. GYALÓKAY Jenő: A magyar nemes insurrectio 1805-ben. HK. 1925. 273. s köv. 16. A hivatalos szóhasználatban (pl. 1802: 1. te.) az „exercitus hungaricus" vagy „hungaricae legiones" kifejezés volt használatos, amely alatt a magyar ezredek összességét értették. 17. A nádor 1797-es javaslatait ld. József nádor iratai (továbbiakban: JNI) I. Kiad.: DOMANOVSZKY Sándor. Bp. 1925. 234-235, 256-257. Az 1801-es javasla­tok uo. 419-421. 89

Next

/
Thumbnails
Contents