A Napóleoni háborúk és a magyar nemesség (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 2. 1992)

Bánkiné Molnár Erzsébet (levéltáros, Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiskunfélegyházi részleg, Kiskunfélegyháza): A Jászkun kerület szerepe az 1809. évi napóleoni háborúban és az utolsó nemesi felkelésben

A beszerzési nehézségek és a költségek fedezetének hiánya miatt a katonák felszerelése és ruházata nem felelt meg maradéktalanul az előírtaknak. A kiskun kapitány jelentése szerint a kunszentmiklósi gyülekezőre a kiskunok saját öltözetben, kocsikon mentek. A köpönyegekből 22 hiányzott, nyeregbőrök, a süvegekre vitézkötések, rózsák és bőrök hiányoztak. A meglevőket a helységek mesterei készítették, ugyanúgy a patkótartókat is bőrből. Hasonló volt a helyzet a Jászságban és a Nagykunságban is. Fehér ruhát még szeptemberben sem kapott mindenki és valamennyi felkelő fokos nélkül ment el. Az önkéntesekből toborzott felkelők két százada Kunszentmiklóson gyülekezett, ahol május 12-én letették az esküt. Május 19-én már Pesten voltak, ahonnan a budai parádé után Bia, Bánhida, Kisbér, Tapszentmiklós útvonalon május 26-án megérkeztek Szentiványra, ahol egyesültek a Bács vármegyeiekkel. A nógrádiakkal csak Győrnél találkoztak, oda érkezett Garnika Ignác ezredes is. A jászkun insurgensek szervezetileg a nógrádi ezredbe tartoztak. A nógrádi ezred első osztályát Nógrád megye, második osztályát Bács megye és a tiszai kamarai kerület, harmadik osztályát a Jászkun Kerület alkotta. Az insurgensek harcai A harci események leírásával Veress D. Csaba

12 részletesen foglalkozott, ezért itt csupán néhány mondatban említjük meg a jászkun insurgensek tevékenységét. A jászkunokat május 29-én öttevény határában felderítésre küldték, így történt, hogy míg a többi vármegyék felkelői még csak gyülekeztek, ők június l-jén Óvatnál első hadi sikerüket aratták. Megütköztek az ellenség előőrsével és négy foglyot ejtettek.

13 Visszavágásként a franciák nagy erővel támadtak és június 4-én visszanyomták Varga kapitány századát Barátföldig. Június 7-én Simonyi hadnagy csapatát érte támadás Sövényházánál. Ettől kezdve 13 napig Abda és Barátföld térségében Endre kapitány fél százada adta az előőrsöt, ahol gyakran került sor összecsapásra. Az osztály többi része Szabadhegynél csatlakozott a fősereghez és részt vett âz ütközetben. A vereséget szenvedett sereg utóvédeként az Ott huszárezreddel és József nádor első osztályával harcoltak. Harcolva, hátrálva fedezték a visszavonuló gyalogságot és tüzérséget. A harcok során 12 közhuszár és Gubtsi kapitány megsebesült, ketten elestek. A jászkunok másik része, az a fél század, akik Endre kapitány vezetésével Abda és Barátföld között előőrsben voltak, egyesült a győri sánctábor őrségét ellátó Meskó tábornok dan darával. 59