A Napóleoni háborúk és a magyar nemesség (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 2. 1992)

Vizi László Tamás (középiskolai tanár, történész, Székesfehérvár): Az utolsó nemesi felkelés Székesfehérváron és Fejér vármegyében

3. ábra. Nemesi felkelők szemléje Győrben péklegények: Kummer Miklós, Fischer Mátyás, Vimon György, Manyák József és Löbl Farkas. A péklegények fejenként 10 forintot kaptak a városi pénztárból, s a felkelő sereg kenyérrel való ellátása így már biztosítottnak tűnt.

6 A megyei nemesi felkelő sereg sorozására, illetve mustrájára 1809. május 14-én került sor Székesfehérvárott Andrássy János tábornok vezetésével. Erről az eseményről — akárcsak a többi dunántúli megyékben lefolytatott mustrákról — a már említett Maretich százados május 13-án és 14-én írt jelentéseiből kaphatunk részletesebb tájékoztatást, melyeket Gomez von Parientos vezérkari főnöknek küldött Budára. A százados jelentése szerint, a reggel hét órakor megkezdett sorozás három és fél órán keresztül tartott. Maretich 400 felszerelt lovasról és 200 felszerelt gyalogosról tudósította a vezérkari főnököt. (A felkelt nemesi sereg valójában 327 lovast és 300 gyalogost számlált.) A jelentésből kitűnik, hogy a lovasság fegyverrel is el volt látva, míg a gyalogsági fegyvereket május 14-én — tehát a mustra napján — Budán vételezték fel. A százados elismerően szólt a megyéről, dicsérte a főispánt, az alispánt, s külön kiemelte Vég Ignác és Vicenti szolgabírók igyekezetét. Szólt arról is, hogy a felkelt sereg kiképzetlen ugyan, de Salamon Mihály őrnagy személye — aki a lovasság parancsnoka lett — garancia arra nézve, hogy a csapat megfelelő fegyelemmel és képzettséggel fogja teljesíteni feladatait.

7 31