A Napóleoni háborúk és a magyar nemesség (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 2. 1992)

Veress D. Csaba (történész, Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém): A Francia Császárság és a Habsburg Birodalom háborúja 1809-ben

Kormányzóságot. Más területi csonkítások mellett a Habsburg Birodalom 25 millió aranyfrank hadisarcra kötelezte magát, illetve arra, hogy hadseregének létszámát 120 ezer főre szállítja le. A békekötést követő napokban a es. kir. hadvezetés utasítást adott ki, hogy a demarkációs vonalon állomásozó reguláris csapatok kezdjék meg viszszavonulásukat béke-állomáshelyeikre. Egyidejűleg a francia Itáliai Hadsereg is megkezdte előkészületeit csapatainak visszavonulására. Azonban mindenek előtt elrendelték a győri vár régi erődítményeinek szervezett lerombolását. Október 31-én a írancia csapatok megkezdték lépcsőzetes kivonulásukat (közben november 13—16-án a győri vár nagyobbik részét felrobbantották), s kivonulásuk november 30-án (Kőszeg kiürítésével) ért véget. Közben - 1809. november 13-án - megkezdték a magyar nemesi felkelést lezáró nagy katonai díszszemle előkészületeit Székesfehérvár körzetében. November 16-án a városba érkezett I. Ferenc császár-király is, s másnap megkezdődtek a katonai manőverek és szemlék. Mivel november 20-ra — Kőszeg kivételével — a francia csapatok elhagyták az ország területét, november 24-én a császár-király parancsot adott a magyar nemesi felkelő csapatoknak a hazatérésre. A csapatok elvonulása 1810. január 5-ig elhúzódott, s utoljára a Hont megyei felkelő csapatok 1810. január 25-re értek haza vármegyéjükbe. Annak ellenére, hogy a háborúban elszenvedett kudarcok megkérdőjelezték a magyar nemesi felkelés létjogosultságát, a magyar nemesség ragaszkodott az inszurrectió további fenntartásához. A Habsburg kormányzat és hadvezetés azonban soha többé nem vette igénybe a magyar nemesség évszázados hagyományokra visszanéző fegyveres felkelését. Ezt lehetővé tette az, hogy 1815 júliusával a francia napóleoni császárság végleges vereséget szenvedett el, s az európai nagyhatalmak által kötött Szent Szövetség évtizedekre stabilizálta a Habsburg Birodalom politikai és katonai helyzetét. FÜGG ELEKEK 1. sz. függelék A es. kir. hadsereg csapatai Gyalogság: összesen 63 gyalogezred 1. A Magyar Királyság területén kiállítva 15 gyalogezred: az ezred hadrendi száma után az ezredtulajdonos neve áll (az 1809. évi helyzetnek megfelelően), ezt követik az ezredet kiállító vármegyék nevei, majd az ezred 1809. év eleji állomáshelye. Egy ezred létszáma 1806-tól kezdve 5065 fó'bó'l állt: 2. sz. Hiller-gyalogezred: Pozsony, Nyitra, Trencsén, Mosón vármegye. Ausztria: Bécs. 19. sz. Alvinczy-gyalogezred: Abaúj, Szepes, Torna, Gömör, Liptó, Árva vármegye. Magyarország: Komárom. 31. sz. Benyovszky-gyalogezred: Brassó, Háromszék, Szeben, Fogaras, Alsó-Fehér, Nagy- és Kis-Kükülló' vármegyék. Erdély: Nagyszeben. 20