A Napóleoni háborúk és a magyar nemesség (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 2. 1992)

Veress D. Csaba (történész, Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém): A Francia Császárság és a Habsburg Birodalom háborúja 1809-ben

vonult cs. kir. csapatok — az O'Reilly-, a Davidovich- és a Wodiansky-hadosztályok (összesen 46 zászlóalj és 9 lovasszázad) — rövid védelmi harc után, 1809. május 13-án átadták a fővárost a francia IV. és III. hadtesteknek. A Wiener Neustadtban összpontosított cs. kir, Vinczent-hadosztály két dandára ugyancsak a Duna É-i partvidékére vonult vissza. A hadosztály egyes részei: a 3. sz. O'Reilly könnyíílovasezred azonban a Pozsonytól D-re kiépített hídfőbe, a 49. sz. Kerpen gyalogezred tartalék-zászlóalja, a 4. sz. Levenehr dragonyosezred két százada és a Provenchere-dandár tüzérsége pedig Győrbe hátrált. A francia IV. (Massena) hadtest szorosan üldözte a Magyar Királyság határa mögé visszavonuló cs. kir. csapatokat. A hadtest É-i szárnyán előnyomuló 1. (Lasalle) könnyűlovas-hadosztály a pozsonyi hídfő felé, â D-i szárnyon támadó 2. (Carra) gyaloghadosztály pedig Brück város irányába támadott. Május 14—15-én a francia csapatok a Lajta — a magyar határ — előtt váratlanul megálltak, A francia csapatok megtorpanásának politikai okai voltak. Ugyanis I. Napóleon francia császár — schönbrunni főhadiszállásán — 1809. május 15-én kiáltványt írt a magyar nemességhez. Felszólította őket, hogy a Magyar Királyság azonnal szakadjon le a Habsburg Birodalomról, s kiáltsa ki teljes függetlenségét az Osztrák Császárságtól. Napóleon két hetet — május 29-ig — várt a magyar nemesség válaszára, azonban az soha nem érkezett meg a francia császárhoz. A magyar nemesség hallgatását — a mélyebb társadalmi és politikai okok mellett — az is befolyásolta, hogy a Bécstől É-ra — a Dunán'átkelő — francia Németországi Hadsereg 1809. május 21—22-én Aspern és Esslingen falvak körzetében vereséget szenvedett el a Habsburg-hadsereg főerőitől. A vereséget szenvedett francia hadtestek Bécsbe vonultak vissza, s leállították további támadásukat, mivel a hátukban — Villach és Klagenfurt térségében — megjelentek az Olasz Királyságból visszavonuló cs. kir. Déli Hadsereg VIII. és DC. hadtesteinek csapatai. A cs. kir. csapatokat üldöző francia Itáliai Hadsereg (pk.: Eugène itáliai alkirály) egyik hadteste — a VI. (Grenier) hadtest — Brück an der Mur város irányába előretörve sikeresen megakadályozta, hogy a cs. kir. Déli Hadsereg Bécs felé előretörve, hátba támadja a francia Németországi Hadsereget. Miután a cs. kir. Déli Hadsereg képtelen volt egy Bécs irányába végrehajtott támadásra, a hadsereg parancsnoka, Habsburg János főherceg úgy döntött, hogy hadseregét ketté osztja. A VIII. (Chasteler) hadtest Tirol felé tört előre, a IX. (Gyulay) hadtest pedig Graz-nál összpontosult, hogy a Magyar Királyság nyugati területein — a Dunántúlon — áttörve csatlakozzon vagy a Győrnél összpontosuló magyar nemesi felkelő hadakhoz, vagy pedig a Morvamezőn összpontosított cs. kir. főerőkhöz, a Dunai Hadsereghez. A DC. hadtest két hadosztályához (Colloredo, Frimont) május 25-én csatlakozott az eredetileg a cs. kir. Dunai Hadsereg Hiller-hadseregcsoportjához (VI. hadtest) tartozó Jellachich-hadosztály. 11