Sebestyén Gyula emlékére (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 1. 1989-1991)

Sebestyén Gyula: Keszthelyi országos könyvtár és dunántúli közponi múzeum. Bp. 1921

könyvtárairól híres Németbirodalomnak harmadik közkönyvtára lett. És ezt annakidején mindenki természetes eredménynek tekintette. Mert egy győzelemtől ittas művelt nemzet hálás fiai a közművelődésnek leghatalmasabb eszközét, a könyvet hordták a hazafiasság felállított oltárára. Minket a háború gyilkolt, meggyötört és koldussá tett, a béke megszégyenített, megrabolt és megnyomorított. A szörnyű megpróbáltatások súlya alatt roskadozva, most mi is könyvtáralapítással foglalkozunk. Mivel a mi esetünkből az említett német győzelem megtorló háborújában elvérzett, elgázolt és megbántalmazott társtalan magyar nép védelmére a nemzeti művelődés megvíhatatlan lelki fegyvereinek hatalmas arzenálját kívánjuk megalapítani, azt hiszem, ami életben maradt s a földi élet minden gyötrelmét szenvedő magyar véreink is teljesítik majd a kötelességüket. Ш. Azt már említettük, hogy a dunántúli közkönyvtárak a városi és vármegyei múzeumok folyományai gyanánt kezdenek létrejönni. E jelenség természetes voltát a M. Nemzeti Múzeummal, vagy — hogy a legnagyobb példát említsem — a londoni British Museummal kapcsolatban kialakult nemzeti könyvtárakkal lehet igazolni. Ezért ne legyen meglepő, ha azt állítom, hogy a keszthelyi országos közkönyvtár megalkotásának az itt már meglévő központi jellegű Balatoni Múzeum igen jelentékeny biztosítéka lesz. A balatonmelléki vármegyék közül Zalának és Somogynak ma még vármegyei múzeuma sincs, sőt a veszprémit is megelőzte a sümegi Damay-Múzeum és a keszthelyi Balatoni Múzeum. Az utóbbit, az 1898. január 8-án megalakult Balatoni Múzeum-Egyesület hozta létre a Balatonvidék régiségeinek, természetrajzi, néprajzi és tárgyrajzi tárgyainak összegyűjtésére. Dr. Csák Árpád ásatásai és Sági János néprajzi gyűjtései ezt az új intézményt oly rohamosan fejlesztették, hogy a háború kitörése előtt az állam már biztosította, hogy számára díszes középületet építtet. Tervben volt az is, hogy az államivá lett sümegi Darnay-Múzeummal egyesíttessék. Ez azonban nem történt meg, s így a Balatoni Múzeum továbbra is megmaradt eredeti kereteiben. Az kétségtelen, hogy e múzeum ,/égiség-gyűjteményét" a helybeli mogentianai leletek római anyaga, a Lipp Vilmos-féle híres fenéki ásatások leendő folytatásának népvándorláskori, főként gót—longobárd anyaga, a gyakran előforduló balatonvidéki honfoglaláskori, továbbá kő-, bronz- és vaskori leletek anyaga igen gazdaggá teheti. Az is bizonyos, hogy a „néprajzi gyűjteményt" az itt összetorkoló bakonyi, göcsej-hansági és somogysági néprajzi területek rendkívüli változatossága és anyagbősége szintén gazdaggá teszi. Mivel a két osztály szükségleteinek ellátása sok pénzt és sok 95