Sebestyén Gyula emlékére (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 1. 1989-1991)

Sebestyén Gyula: Keszthelyi országos könyvtár és dunántúli közponi múzeum. Bp. 1921

Az kétségtelen, hogy a közkönyvtárak alapítóinak nyomdokán a herceg Festetich-család keszthelyi hitbizományi könyvtára már elment a nyilvánosság ama legvégső határáig, amelyen túl menni a helyi viszonyok mai szűk kereteiben csakugyan nem szükséges. És hogy ez mit jelent, csak akkor tudják kellőleg méltányolni, ha a szakember megállapítja, hogy a helyi viszonyok kereteinek bűvölése után, a további első lépés már egy országos jellegű nagy közkönyvtár megalapításához vezet. Csak annak a történelmi jelentőségű nyilatkozatnak kell elhangozni, hogy a hercegi család e hitbizományi könyvtára egy keszthelyi országos jellegű dunántúli közkönyvtár használói számára szintén hozzáférhetővé tétetik. És ezzel a jelentéktelennek tetsző, de alapjában véve rendkívüli értékű biztosítékkal a dunántúli Országos Könyvtár, sőt — ahogy alább kiderül — a Dunántúli Központi Múzeum is, Keszthely számára és az egész magyar nemzet számára ma éppen úgy meg volna alapítva, mint ahogy a Széchenyiek könyvtárával Pest számára és az egész magyar nemzet számára gróf Széchényi Ferenc a Magyar Nemzeti Múzeumot és az Országos Széchenyi-Könyvtárat megalapította. A különbség csak az, hogy a nagy-cenki grófi könyvtár Pestre vándorolt, a keszthelyi hercegi könyvtár pedig a tulajdonjog és eddigi elhelyezkedés megbolygatása nélkül továbbra is a keszthelyi kastély könyvtárhelyiségében maradhat. Mert minden időkre megfelelne a célnak az, ha a Keszthelyi Országos Könyvtár katalógusaiba a hercegi hitbizományi könyvtár katalógusát is beledolgoznák. A szakkatalógusokban, cédulakatalógusokban csak a „signatúra" jelezné, hogy a hercegi könyvtár darabjait használat esetén a kastélyból kell áthozatni. Az alapítás ezen formájának a mostani kimerültség idején rendkívüli előnyei vannak. Gróf Széchenyi Ferenc és sógora, gróf Festetich György alapítványait a Napóleoni háborúk nemzeti, sőt erősen faji visszahatása váltotta ki. Fajunk és országunk fennmaradásának fölismert közművelődési és közgazdasági erőforrásait a két nagy szellem, a faj és ország fogalmát egyaránt jelentő nemzet számára szánta. Az országosnak nevezett Széchenyi-Könyvtár valójában nemzeti könyvtár lett, mert a magyar faj lelki életének hivatalos és a magyar fajjal és országával foglalkozó külföldi irodalmaknak, is egyetlen teljességre törekvő állami letéteményesévé avattuk. Ilyen könyvtára egy országnak csak egy lehet, amint hogy egy van Franciaországnak és Angliának is. Országos könyvtár lehet több. Ilyenek a tudományos akadémiák és a nagyobb egyetemek könyvtárai. Ilyen nálunk, mert a sajtótermékek köteles példányairól szóló 1897 : XLI. t.-c. is ilyennek ismerte el, aM. Tud. Akadémia és a kolozsvári Ferenc József Tud. Egyetem könyvtárait. Az említett előnyök alapján lehet egy országos jellegű közkönyvtárt Keszthelyen is megalapítani. De a terhei alatt roskadozó ország ma, a Napóleon koránál szörnyűbb időkben, elvárhatja a magyar társadalomtól, hogy a kulturális igények e magasságaiban az alkotó munkát a maga javára már egészen 93