Sebestyén Gyula emlékére (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 1. 1989-1991)

Petánovics Katalin: A zalai summásgyerekek munkába nevelése

őrök kísérték gyalog a messzi majorba a 13 éves kislányt. Állapotát látva ugyan visszaküldték; de béréből — „a szerződésszegés miatt" — lefogtak 50 kg gabonát! — gyógykezelés helyett.

2 5 De nemcsak lélekben, testben is öregedtek. Fejlődésüket károsan befolyásolta a korán jött megerőltető munka, s az egysíkú táplálkozás. Bőrüket sötétre festette a szél, a nap, s a hideg. Szégyellték, hogy ilyenek. Ha visszakerültek otthonukba, és elmentek egy lakodalomba vagy a városba, lerítt róluk, hogy summások. Ezért irigyelték a szolgálókat, mert az ő arcuk fehér maradt. A summásirodalom sok mindenről szól: a munkások életkörülményeiről, keresetükről, a 20. századra ittrekedt, elmaradt gazdasági szerkezetről, de a gyermekeknek a szerzők csak egy-két mondatot szentelnek a különböző fejezetekben.

26 13 évesen felnőtt munkát vállaltak, felnőttnek számítottak, hát külön nem törődtek sorsukkal. Apró, jelentéktelen porszemekként vegyültek el a summáscsapat mindennapi életében. A velük egykorú jobbsorsúakat a családi közösség védőbástyaként vette körül, játszhattak, alhattak — ők pedig fáradtan, kialvatlanul, törékeny vállukon cipelték családjuk nehéz sorsát, a maguk kilátástalan jövőjét, s a kíméletlen mindennapokat. Mert őket nem óvta senki. Itt kemény harc, a létért való küzdelem folyt napról napra, kíméletnek nem volt helye még akkor sem, ha szívük mélyén szánták őket. Ezen mindnyájan átestek, s kibírták, mert ki kellett bírniuk. Róluk és miattuk írtam meg ezt a kis dolgozatot, hogy megörökítsem a gyerek-summások egyre messzebbre tűnő, de távolságában is fájó emlékeit. JEGYZETEK: 1. LENCSÉS Ferenc: Mezőgazdasági idénymunkások a negyvenes években. (Agrártörténeti Tanulmányok 10.) Bp. 1982. - 9. táblázat 48. és I. táblázat 175. adatai a vándormunkások számát közlik a kibocsátó vármegyék szerint. 2. A Keszthely környéki falvakból ismerünk olyan aratószerződéseket, amelyek a vándor mezőgazdasági munka korai voltára utalnak. L. PETÄNOVICS Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai (1772-1793). (Zalai Gyűjtemény 17.) Zalaegerszeg, 1981. 191. és 195. Az eddig ismert legrégibb aratószerződést 1786-ban kötötték a balatonedericsiekkel, 1787-ben a zsidiekkel stb. - A szóbeli emlékanyag a Balaton vonzásköréhez tartozó falvakban a summásjárás kezdetét a múlt század utolsó két évtizedére datálja. V.o. PETÁNOVICS Katalin: Vállus. Egy summásfalu néprajza. Bp. 1987.10. 3. SÁRKÖZI Zoltán: A summások. In: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. (Szerk.: Szabó István) Bp. 1965. RÁCZ István: A paraszti migráció és politikai megítélése Magyarországon 1849-1914. (Agrártörténeti Tanulmányok 8.) Bp. 1980. 42. A mezőgazdaság története. (Szerk.: Gunst Péter, Lőkös László) 1982.111-118. 67