Sebestyén Gyula emlékére (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 1. 1989-1991)

Szacsvay éva: Bábtáncoltató betlehemezés

lengyel irodalmi bábjátékban új társadalmi mondanivaló kerül előtérbe, a szopka a nemzeti irodalom kibontakoztatásának eszközévé válik. A lengyel, orosz, ukrán román játékokban a vallásos dráma egy Heródes játék. A magyar nyelvterületen a betlehemes játék egy pásztorjáték, ehhez az emberi színjátékhoz csatlakozik a bábjáték egy másik vallásos tárgyú drámával, a Heródes játékkal. Van példa arra is, hogy a vallásos pásztorjátékhoz a vásári bábjátékból világi jelenet kapcsolódik. A játékok szövegeinek összehasonlítása nem valósítható meg, ehhez nem rendelkezünk elegendő szöveggel. Még kevésbé van lehetőség a dallamok összehasonlítására. Kérdés tehát, hogy báb a betlehemes játékokban kellék-e vagy a dráma hordozója? A magyar játékoknál kellék és illusztráció, míg a többinél a dráma hordozója. A bábuk mozgatási technikájukat tekintve azonosak, ún. nyeles bábok, kivétel ez alól a prágai jesle, amelyben az ábrázolás szerint kesztyűs bábot használtak az akkoriban híressé vált cseh bábjáték hatására. A romániai zsinóron mozgatott báb az árnyjáték hatását mutatja, a román játékok többségében nyeles bábokat használtak. A játékok többségénél templom alakú betlehemet használtak a játékok színteréül, kivételesen előfordul, hogy piacteret, városi teret mutat a bábszínpad. A népszokások sokoldalú, komplex jelenségek. Egymással történő öszszehasonlításukkor csak az azonos elemek összehasonlítását lehet megkísérelni. A kutatás valamennyi szempontját szükséges a változatok vizsgálatára kiterjeszteni. Az összehasonlításkor az eltérések és azonosságok bemutatása után lehet csak általánosító megállapításokat tenni, amelyek segítségével a szokásokat egy nagyobb földrajzi tersében is áttekinthetjük, felrajzolhatjuk. Esetleg arra is lehetőség nyílik, hogy a vizsgált jelenséget különböző kulturális folyamatokkal korrelációba hozhassuk. Az összehasonlítás Közép—Kelet-Európában az adatok szűkössége, esetleg hozzáférhetetlensége, a kutatási módszerek különbözősége folytán rendkívül nehézkes. Mégis az összehasonlítás során lehetőség nyílik arra, hogy egy magyarországi jelenséget a közép—kelet-európai jelenségek közé integráljunk, s ily módon az európai kutatás számára értelmezhetővé tegyünk. SEBESTYÉN Gyula munkásságát, többek között az a törekvés jellerriezte, hogy a magyar néprajzi anyagot az európai kutatás számára hozzáférhetővé tegye. Ennek félbemaradása és hasonló törekvések hiánya eredményezte, hogy a magyarországi bábtáncoltató betlehemes játékról G. BÁTY— R. СНА VANCE, Histoire des Marionettes (Paris, 1959) című, az európai népi bábjátékokat összefoglaló kézikönyv mit sem tud, miközben az osztrák, német, cseh, orosz és lengyel játékokat összefoglalva leírja. 37