Sebestyén Gyula emlékére (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 1. 1989-1991)

Szacsvay éva: Bábtáncoltató betlehemezés

kult mozgó betlehemmé, bábjait egy bábjátékos mozgatta. A „HerodesSpiele" játékot a XVIII. században Keletre települt németek terjesztették el a Kárpátok és az Orosz síkság között, Bukovinában, Galíciában, Moldvában, majd a lengyel Kárpátokban, Ukrajnában és a mai Románia területén is elterjedt. A prágai „jesle"ről, a csehek karácsonyi bábjátékáról 1860-ból fennmaradt metszet tudósít, leírása 1870-ből származik. A lengyel bábos betlehemes játék előzményeként tartják számon egy francia marionett színház megjelenését Krakkóban a XVIII. században. 1739-ben a krakkói templomból kitiltották a betlehemezést, a krakkói játék első leírása 1858-ból való. Az orosz „vertyep" a XVIII. századtól terjedt el kijevi papok közvetítésével, 1860-ban Szibériában is bemutatták, ennek a játéknak leírása megmaradt. Az ukrán „vertyep" a XVIII. században terjedt el lengyel átvételként. A fehér-orosz -lengyel „batlejka" a XVIII. századról a XIX. századra eloroszosodott. A „batlejka" figyelmet érdemlő változata a „zslob", amelyben a bábjáték mellett árnyjátékot is bemutattak. Moldvában a XVIII. században a török árnyjátékot hivatásos színtársulatok kiszorították a bojárok házaiból, az árnyjátékkal ettől az időtől az utcákon játszottak. A Moldvában elterjedt betlehemes bábjáték neve „irozi", a Herodes-játék elemeit őrzi, ebben a bábokat zsinóron mozgatták. Bukarestben az 1885-ben lejegyzett játékot az utcán vagy piactéren mutatták be. Erdélyben a románok a bábos betlehemes játékot „viflaim"-nak nevezik, csak a magyar nyelv használja a betlehem megnevezést karácsonyi bábjátékra. A kelet—közép-európai szakirodalom alapján a bábos betlehemes játékoknak két időbeli szakaszát lehet elválasztani. A korábbi XVIII. századi előfordulások bizonytalan, a játékok azonosítására elégtelen, elsősorban nyelvi adatok alapján sorakoznak fel. A későbbi időszakban a XIX. századi leírások alapján világosabban felrajzolódik a bábos betlehemes játékok elterjedése, hasonlóságai, egymáshoz köthető kapcsolódásai vagy eltérései révén. 3. A bábos betlehemes játékok társadalmi hátterei, összehasonlításuk: A színjátékszerű szokás játszóinak és hallgatóságának társadalmi hovatartozása az esetek egy részénél nem azonos. A bécsi játékot a kispolgárok, iparosok, városszéli cselédek, szegények számára hivatásos vándorok játszották a megszokott kocsmákban. Prágában a piactéren és valószínűleg a kocsmákban is játszottak a vándorok és hivatásos bábjátékosok, elsősorban a városok szegényebb, alsóbb rétegei számára. A lengyelek játékát falusi és városszéli szegények hordták házról-házra és a jobb módban élő polgárság házait keresték fel játékukkal. Az ukrán, orosz játékok esetében inkább falusiak betlehemjárására vonatkoznak az adatok. A bukaresti játékot vidékről a vá35