Sebestyén Gyula emlékére (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 1. 1989-1991)

Selmeczi Kovács Attila: Sebestyén Gyula és a Dunántúl néprajzkutatásának kezdetei

6. GÖNCZI Ferenc: A muraközi nép lakodalmi szokásai. Ethn. I. 1890. 313-331., Göcseji népszokások. Ethn. VI. 1895. 320-330., Göcseji népmondák. Ethn. XII. 1901.409-414. 7. VIKÁR Béla: Népköltési adalékok Somogyból. Ethn. II. 1891. 210-212., Somogy megye népköltése. Ethn. X. 1899. 25-34. 8. Mint pl. KÖTSE István: Népélet és népszokások Baranya megyében. Ethn. I. 1890. 448-464., BANEKOVICS János: A kiskanizsai lakodalom. Ethn. VII. 1896. 189-195., DORNER Soma: Komárom megyei lakodalmi szokások. Ethn. II. 1891. 210-212., SINGER (Székely) Leo: Dunántúli babonák. Ethn. IX. 1898. 233-236., SOMSICS Sándor: Baranyai népszokások. Ethn. IX. 1898., SZABÓ Sándor: Győrmegyei népdalok. Ethn. XIII. 1902. 40-43. 9. SEBESTYÉN Gyula: Dunántúli szójátékok. Ethn. XII. 1901. 85-86., Regősénekek. Ethn. XIII. 1902. 358-372., Lucaszék. Ethn. XX. 1919. 314. 10. SZENTÉ Arnold: Lendva-vidék néprajza. Ethn. IX. 1898. 62-72., 118-128. 11. Mint pl. PLÁNDER Ferencnek a Göcsejről, Nemesnépi ZAKÄL Györgynek az Örségről, HÖLBLING Miksának Baranyáról szóló leírása. Vö. PALÁDI-KOVÁCS Attila: Magyar tájak néprajzi felfedezői. Bp. 1985. 31-129., majd később különösen RÓMER Flórisnak a Bakonyról szóló munkája (Győr, 1860). A dél-dunántúli korai népleírásokat is számba veszi DANKÓ Imre: A pécs-baranyai néprajzkutatásokról. In: Néprajz a magyar múzeumokban. Szerk. Selmeczi Kovács Attila - Szabó László. Bp.-Szolnok, 1989. 123-124. és 131-132. 12. GÖNCZI Ferenc: Muraköz és népe. Bp. 1895. 13. BELLOSICS Bálint: A Zala és a Vas megyei vendek. Bp. 1896. 14. JANKÓ János: A Balaton-melléki lakosság néprajza. Bp. 1902. 15. MALONYAY Dezső: A Balaton-vidéki magyar pásztornép művészete. A magyar nép művészete III. Bp. 1911., A dunántúli magyar nép művészete. A magyar nép művészete IV. Bp. 1912. 16. GÖNCZI Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár, 1914. 17. BELLOSICS Bálint: A hetési faház. Ethn. VIII. 1897. 88-103., A hetési magyarság viselete. NÉ IV. 1903. 273-279. 18. NAGY József: A Hegyhátvidék építkezése. NÉ I. 1899. 81-96., A Hegyhátvidék néprajzához. NÉ I. 1899. 120-126., 132-140. 19. BÁTKY Zsigmond: Régi sárközi kemence. NÉ IV. 1903. 257-260-, Somogy-tolnai ködmönök. NÉ VII. 1906. 34-43. 20. GÖNCZI Ferenc: Göcseji házcsúcsok. NÉ III. 1904. 124-131., A lükü és a fejfa Göcsejben. NÉ IV. 1905. 140-148., Göcseji házvégek, koszorúfák és szárfák. NÉ IV. 1905. 260-270., Göcseji haranglábak és pálinkafőző kunyhók. NÉ V. 1906. 93-107., Göcseji kutak és hácskuk. NÉ VI. 1907. 6-11., Újabb adalékok Göcsej tárgyi néprajzához. NÉ VI. 1907. 279-295. 21. KOVÁCH Aladár: Adalékok a tolnamegyei Sárköz régi halászatához. NÉ V. 1906. 299-309., a tolnamegyei Sárköz népviselete. NÉ VIII. 1909. 71-94., 201-221-, Kezdetleges épületek Tolna vármegyében. NÉ XIII. 1914. 207-239. 22. PÁLOS Ede: Győrvidék kapufái. NÉ VII. 1908. 161-193., A Rábaköz és Győr vidékének népművészete. NÉ XII. 1913. 150-173. 23. BÁTKY Zsigmond: Útmutató néprajzi múzeumok szervezéséhez. Bp., 1906. 24. SÁGI János: Néprajzi kincseink gyűjtése. Keszthely, 1905. 19. 25. PETÁNOVICS Katalin: A Zala megyei néprajzi gyűjtemények története. In: Néprajz a magyar múzeumokban. Szerk. Selmeczi Kovács Attila - Szabó László. Bp.Szolnok, 1989. 100. 21