Sebestyén Gyula emlékére (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 1. 1989-1991)

S. Lackovits Emőke: Sebestyén Gyula 1864–1946

ború okozta izgalmak megviselték idegrendszerét. A bevonuló szovjet katonai egységek zavargásának és pusztításának megfékezése közben elesett (fellökték), combnyaktörést szenvedett. Az idős, 82 esztendős tudós többet nem tudott lábraállni. 1946. február 12-én Szepezden elhunyt. Végső nyughelye gyermekévei falujában, Köveskálon található, az alsó református temetőben. Sírját a műút mellett egy kőből faragott nyitott könyv jelzi. Elmélkedésre ad lehetőséget az a gondolat, hogy micsoda felbecsülhetetlen gazdagság lett volna tudományunk számára, ha Sebestyén Gyula nem kényszerül idő előtt visszavonulni, s lehetősége lett volna elkészíteni azt az 57 kötetre tervezett kiadványsorozatot, amely a magyar néphagyománykincset Európával akarta megismertetni. A kitűnően képzett, óriási anyagismerettel rendelkező, széleslátókörű kutató legragyogóbb elképzeléseinek megvalósítására kora adottságai nem voltak megfelelőek. Sebestyén Gyula hagyatéka, Szepezden őrzött kéziratainak sokasága 1951-ben Ortutay Gyula közbenjárására menekült meg a megsemmisítéstől. Az elhunyt tudós családját időközben kulákká nyilvánították, s mint osztályidegent, egy részét ki is telepítették. Az akkori helyi vezetők megítélése szerint az új rendszerben hiábavalóság volt Sebestyén Gyula nagyértékű hagyatéka. Ortutay Gyula segítségének eredményeként Katona Imre néprajzkutató kapott írásos megbízást a hagyaték és a Budapesten lévő könyvtár elszállítására. A kéziratanyag (Sebestyén kéziratai, az FF gyűjtés anyaga 150 000 lapon, az Abafi- és a Kálmány-hagyaték) a Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattárába került, ahol ma hozzáférhető, kutatható. Katona Imre szíves közléséből ismeretes, hogy a könyvtárnak kisebb részét vették csak át, amely az egyetemi tanszékek közös könyvtárát gyarapította. A közelebbi vagy távolabbi jövőben pedig Sebestyén Gyula megvalósulatlan terveiből kellene valamit valóra váltani. FELHASZNÁLT IRODALOM: SEBESTYÉN Gyula: A magyar néphagyomány emlékeinek országos gyűjtéséről. Ethn. 1912. 193-199. SEBESTYÉN Gyula: Indítványok a néphagyományok országos gyűjtésének múzeumi és könyvtári támogatásáról. Ethn. 1913. 317-18. SEBESTYÉN Gyula: Gyűjtsük a népköltészet termékeit. Ethn. 1900. 31. SEBESTYÉN Gyula: Budapesten előadott népszínjátékok. Ethn. 1912. SEBESTYÉN Gyula: Négy emlékirat. Ethn. 1914. 129-150. SEBESTYÉN Gyula: Északi tanulmányút. Ethn. 1915. 67-78. SEBESTYÉN Gyula gyűjtési felhívásai az Ethn. 1899. (Szent Iván nap) és 1901. (Téli napforduló szokásai) évfolyamaiban. A FF-al kapcsolatos hírek az Ethn. 1908., 1909. és 1911. évi köteteiben. 13