Sebestyén Gyula emlékére (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 1. 1989-1991)

S. Lackovits Emőke: Sebestyén Gyula 1864–1946

szített. Ezek ma a Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattárában a Sebestyén hagyatékban tanulmányozhatók (lt. sz. EA 10 812). Folklórkutatása, tárgy gyűjtései és tudományszervezése mellett munkásságának másik legjelentősebb, máig ható megállapításaiban ma is helytálló területe a gyűjtésszervezés, a magyar nyelvterület néphagyománykincsének teljes feltárásáért folytatott tevékenysége, meggyőző, érvelő munkája. 1907-ben finn, svéd, norvég, német és dán (K. Krohn, von Sydow, J. Bolté, A. Olrik) tudósok megalapították a Folklórkutató (tudományos) Szövetséget, a Folklore Fellows-t (FF), a népköltészet, népzene, néphit és népszokások emlékeinek megmentésére, s az anyag tudományos feldolgozás számára való közzétételére. Az alapítók a magyarokat is szerették volna megnyerni az ügynek. 1908-ban Katona Lajos a Magyar Néprajzi Társaság tagjainak figyelmébe ajánlotta a FF-t, alapszabályának tíz pontját ugyanezen évben az Ethnographiában is közzétette. Indítványára a Magyar Néprajzi Társaság kimondta a FF-hoz való csatlakozást. Azonban úgy tűnik, hogy mindezek ellenére sem Katona Lajos, sem Sebestyén Gyula még nem tartották alkalmasnak a magyar viszonyokat egy ilyen nagyjelentőségű tudományos vállalkozás feladatainak megfelelő teljesítésére. Erről maga Sebestyén Gyula nyilatkozott: „ . .. A nemzetközi szövetség megalakulása idején azonban sem dr. Katona Lajos korán elhunyt egyetemi tanárunk, sem alolírott nem tartotta a hazai viszonyokat alkalmasaknak arra, hogy a szövetségnek külön magyar osztálya alakuljon és az osztály az előírt tudományos követelményekre testületileg is kötelezettséget vállaljon . . ." (Négy emlékirat). Néhány esztendő múltán ismét felvetődött a nemzetközi tevékenységbe való bekapcsolódás gondolata egy magyar osztály létrehozásával, amely 1911. november 29-én realizálódott is: megalakult a Folklore Fellows magyar osztálya Sebestyén Gyula elnökletével (ezidáig ezenkívül csak a finn és dán osztály jött létre). Célja az volt, hogy először a magyar, majd a nemzetiségi kutatók képzésével és bevonásával mind a magyarság, mind a nemzetiségek (nemzeti kisebbségek) néphagyománykincsét teljes egészében felgyűjtse, az egész anyagot a magyar és külföldi kutatók számára azonos módon hozzáférhetővé tegye. Ugyanakkor a külföldön kéziratban meglévő és a megjelent folklóranyag hozzáférhetőségét akarta megvalósítani nemcsak a külhoni, hanem a hazai kutatók számára is. Sebestyén Gyula korábban is kifejtette, hogy nyomasztó a néprajzi irodalom szétszórtsága, a néprajzi könyvészet hiánya pedig gátja az elmélyült vizsgálódásoknak. A folklóranyag azonos szempontok szerinti csoportosítása e téren is előrelépést jelentett volna. Az FF Magyar Osztály országos gyűjtésének tervezett programjáról az Ethnographia 1912. évi kötetében Sebestyén Gyula számolt be. A Magyar Osztály 1912. és 1913. évi működésének eredményeit Bán Aladár ismertette (FFC sorozat 12. és 16. száma). 10