Vajkai Aurél: Veszprém. Szabadtéri Néprajzi Múzeumok Veszprém megyében (Veszprém, 1970)

lyoztak, legfeljebb vésővel csináltak rá kivágásokat dísznek. Később, már századunkban, mindenféle dús domborműves faragással cifrázzák, olykor ez nem is a csutorás munkája, hanem egy másik faragó emberé. A csutorások különben fatálat, fatányért, tésztaszűrőt, mozsarat is csináltak. A mai korban teljesen letűnt ipar, melynek azonban egyetlen hírmondója, a régi híres mesterek egyik leszármazottja még esztergályoz csutorákat Veszprémben. A mai csutora természetesen már nem a falu részére készül, inkább reprezentatív ajándéktárgy, városi szobadísz, idegenforgalmi érdekesség. Kiállításunkon láthatók különböző régi agyag és egyéb csutorák, a csutorás munkaeszközei, a különböző vésők, fényképek a dolgozó csutorásról, a régi műhelyről, a múlt századbeli katona felszereléséről a csutorával, pontos rajz az esztergapadról, az óbudai katonai parancsnoksággal kötött szerződés, céhemlékek, mint láda, korsó, behívótábla.