Vajkai Aurél: Veszprém. Szabadtéri Néprajzi Múzeumok Veszprém megyében (Veszprém, 1970)

A CSUTORAKÉSZÍTÉS MENETE ruházatról is, tekintve, hogy szobánkban kiállításra került néhány darab. A múlt század elején a nemesi falvak férfiai kék öltözetben jártak, az adózó nép szűrben, ködmönben. Jó viseletképet ad Milfait betyárnak 1836-ban, kivégzése előtt készített, utóbb híressé vált képe. Fején cilinderszerű kalapot láthatunk, ilyent hordtak annak idején a pásztorok. Hímzett bőrmellese, hosszú bő gatyája, cifraszűre volt. A bakonyi s^űrt egész Veszprém megye erdős táján viselték a nyájőrző emberek, fiatal cselédek, zsöllérek. A dunántúli kanászszűr á többi magyar szűrnél jóval rövidebbb, másrészt sokkal bővebb. Rövid, mert a bakonyi kanász folyvást bokros helyen jár a disznó után, a hosszú szűr csak akadálya lett volna. Gallérja igen nagy volt, elöl szíjcsat tartotta össze. Ujjai csonkák, befenekeltek, vagyis bevarrottak, a szűrt tehát a kanász csak a vállrra vetve viselhette, felölteni nem lehetett. A befenekelt ujjat zsebnek használta, minden használati tárgyat - acél, kova, tapló, tükrös, sótartó, dohányzacskó, kés - ebben tartotta. Válla, háta, ujja széle be volt födve barnapiros, szép kacskaringós virágalakokra kiszabott posztóval, s a posztó ékes varrással, ékes zsinórozással rá volt erősítve a szűrposztóra, ezért nevezték cifraszűrnek. A bakonyi szűr szegélyszerű applikált díszítményei mellett leggyakoribb motívum a tulipán, olykor figurális díszítőelem is van, pl. galamb, fecske. A virágelemek, madarak a dunántúli spanyolozott pásztorfaragásokra emlékeztetnek. Drága lehetett az igazán szép cifraszűr, hisz néha egy darabon a szűrszabó segédje egész télen át dolgozott. Az uralkodó osztály nem nézte jó szemmel a cselédség cifra ruházkodását és különböző indokolással tilalmazta. 1815-ben megtiltják a nagy karimájú kalapot, hasonlóképpen a veressel kivarrt betyáros cifraCSUTORÁS AZ ESZTERGAPADNÁL